BUX
38018

Andor: reformok kellenek a foglalkoztatásnöveléshez

A foglalkoztatás növeléséhez már most el kell kezdeni a reformokat, amelyeknek a munkaerőpiac keresleti és kínálat oldalát egyaránt érinteniük kell - mondta Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős tagja kedden Gödöllőn.

MTI-Eco, 2011. január 18. kedd, 14:00

Az Európai Unió foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztereinek és államtitkárainak kétnapos informális ülését követő sajtótájékoztatón Andor László hangsúlyozta: az Európai Bizottság számára az Európa 2020 stratégia jelenti a kiindulási pontot a jelenlegi munkaerő-piaci helyzet elemzésénél és a célok meghatározásakor.Emlékeztetett: a stratégia keretében 10 év alatt uniós átlagban 75 százalékos foglalkoztatási szintet szeretnének elérni, ennek megvalósításához már most meg kell kezdeni a reformokat, amelyek segítik a munkaerő rugalmasabbá, versenyképesebbé válását.A tagállamok eltérő képet mutatnak: volt ahol jobban oldották meg a válsággal kapcsolatos munkaerő-piaci feladatokat és így például alacsony maradt az ifjúsági munkanélküliség, de vannak "krónikus esetek", olyan országok, ahol csak később szánták rá magukat szerkezeti reformokra - fejtette ki Andor László. A biztos kiemelte: a munkaerőpiac kínálati oldalának reformja elsősorban az oktatási-képzési rendszerek megújítását, és az élethosszig tartó tanulás elősegítését jelenti, ezzel jobb munkaerő-kínálat teremthető a gazdaság számára.Adott csoportok - például a fiatal és idősebb munkavállalók, vagy a szülés után visszatérő nők - helyzetét a kereslet befolyásolásával lehet javítani. ESZA forrásainak felhasználása rosszabb a válság miattAndor László felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Szociális Alap (ESZA) pénzügyi eszközei uniós szinten is segítik az egyes tagállamok erőfeszítéseit. Hozzátette: a következő időszakban még nagyobb kihívásokkal kell szembenézni, mivel a munkanélküliség leküzdése mellett a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat is integrálni kell a munkaerő-piacra. Ezért kiemelt fontosságú, hogy a munkaügyi és szociális miniszterek aktívan részt vegyenek az uniós pénzügyi eszközök jövőjét formáló vitákban.A biztos az MTI kérdésére elmondta: az Európai Szociális Alap munkaerő-piacot támogató pénzeszközeiből már mintegy 25 százalékot eljutattak a végső felhasználókhoz, azonban a válság miatt rosszabb a szociális és a regionális alap forrásainak felhasználása, mint a megelőző költségvetési időszakban. A bizottság nyomon követi a felhasználást, az ESZA hét évre, 2013-ig rendelkezésre álló mintegy 80 milliárd eurós forrásából Lengyelország a legnagyobb egyéni felhasználó állam. Egy másik kérdésre elmondta: a fiatalabb korosztály mellett fontos az idősebb munkavállalók helyzetének kezelése is. Ezért a bizottság 2012-t az aktív időskorúak évének nyilvánítja, vagyis megvizsgálja, hogyan lehet megőrizni az 50 év felettiek munkahelyeit, és hogyan lehet egészségmegőrző programokat indítani ebben a korosztályban, illetve fejleszteni a szaktudást.Fiatalokra összpontosító programok kellenekJoelle Milquet belga miniszterelnök-helyettes, foglalkoztatási miniszter úgy vélekedett: a költségvetési kiadások visszafogása idején is a foglalkoztatás bővítését kell a gazdaságpolitika fókuszába helyezni, mivel a foglalkoztatás összefügg a növekedéssel, ebben a tekintetben a foglalkoztatás bővítése "gyógyító", és egyben egyfajta "megelőző" politika. A munkaerő-kínálatnak ugyanis kulcseleme a jól képzett munkaerő. Hozzátette: a foglalkoztatáspolitikában a fiatalokra összpontosító programokat kell indítani.María Luz Rodriguez Fernándes spanyol foglalkoztatási államtitkár a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a spanyol munkaerőpiac helyzetén keresztül is látható, hogy nagy szükség van az aktív foglalkoztatáspolitika ösztönzésére a gazdaságélénkítés mellett. Így fel lehet készíteni a munkanélkülieket, különösen a fiatal munkanélkülieket és a megváltozott munkaképességűeket a munkavállalásra - fűzte hozzá.A magyar helyzetre vonatkozóan Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős államtitkára elmondta: amíg a fiatalok munkaerőpiaci helyzete nem javul, addig Magyarország sem juthat túl a válságon.

Az Európai Unió (EU) munkaügyi minisztereinek és államtitkárainak kétnapos informális ülését követő sajtótájékoztatón az államtitkár elmondta: az Európai Unió egésze és Magyarország számára is az egyik legfontosabb napirenden tartandó téma a foglalkoztatás és a foglalkoztathatóság.A kétnapos ülés első napján, hétfőn délelőtt a tanácskozás résztvevői találkoztak a szociális partnerekkel és a szociális platform képviselőivel, ahol a fiatalok foglalkoztatása illetve általában a munkahelyteremtés témája került terítékre, majd ezt követte a miniszteri tanácskozás hétfő délután illetve kedd délelőtt.A két legfontosabb napirenddel foglalkoztakCzomba elmondta: a magyar EU elnökség által az asztalra tett két legfontosabb napirenddel foglalkozott a kétnapos ülés: az egyik stratégiai cél a fiatalok munkába állítása és a munkaerőpiacon való megtartása, a másik stratégia cél általában a munkahelyteremtés.

Az államtitkár hangsúlyozta azt a törekvést is, hogy azoknak a fiataloknak is legyen munkája, akik korán elhagyják az iskolát, illetve azoknak, akik alacsony képzettségűek.Az államtitkár megismételte az Európa 2020 stratégia legfontosabb célját, amely szerint a jelenlegi 65 százalékos foglalkoztatási rátát 2020-ra 75 százalékra szükséges emelni.A költségvetésben a magyar munkaerőpiaci alap kiadásaira idén közel 340 milliárd forint áll rendelkezésre, ebből az úgynevezett aktív ellátásokra mintegy 100 milliárd forint fordítható - felelte az MTI kérdésére az államtitkár. Ezen belül a legjelentősebb összegek a szakképzésre, közmunkára és a pályázaton elnyert összegek önrészének biztosítására fordíthatók.