Magyarország reputációjának csökkenése, szélsőséges esetben arcvesztése, exportlehetőségeink szűkülése − ezzel az eredménnyel járhat a fejlődő országok piacain, ha a költségvetési kiadáslefaragási törekvések az ún. kötött segélyhitelek konstrukcióit is számottevően érintik.

A Napi Gazdaság értesülései szerint a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) azt vizsgálják, hogy miként lehetne kihátrálni vagy legalább halasztani azokat a kormányközi szerződéseket, amelyek magyar cégek részvételével zajló fejlesztéseket tennének lehetővé a Távol-Keleten, illetve Afrikában. Hivatalosan meg nem erősített információink szerint a már kiválasztott cégek esetében is felvetődött, hogy a szerződéseket felbontsák. Ezek a törekvések a korábbiakhoz képest kisebb ellenállásba is ütközhetnek, hiszen a kötött segélyhitel munkacsoport korábbi vezetője, az NGM volt külgazdasági helyettes államtitkára már nem ezen a területen dolgozik: Botos Balázs lett hazánk új ciprusi nagykövete.

Eddig sem hoztuk a vállalt arányt

A szaktárca tájékoztatásából kiderül, hogy eddig jól haladtak a kötött segélyhitelekkel megvalósított projektek. Bosznia-Hercegovinában 5,8 millió eurós keretből ivóvíztisztító épült, még 2006-ban, a Zenon Systems Kft. fővállalkozásában. A Montenegróval 2005-ben kötött kormányközi megállapodás alapján, 15 millió euró felhasználásával a KÉSZ Kft. egészségügyi szakközépiskola, valamint pedagógiai oktatási és vizsgaközpont létrehozására kiírt tendert nyert el. Az Arcadom Zrt. óvoda-bölcsődét, a Gesztelyi Zrt. általános iskolát építhetett − ezek a fejlesztések 2010-ben fejeződtek be. (Montenegró és Bosznia-Hercegovina mára - túllépve az OECD által meghatározott fejlettségi szintet - kikerült a kötött segélyhitelezésre jogosult országok köréből.)

Laoszban 8,6 millió dollár keretösszegű magyar kötött segélyhitel felajánlásának köszönhetően mezőgazdasági mini üzemek rekonstrukciója valósulhatott meg. Ebben a Vitafort Zrt. vett részt két állami intézmény, a Halászati és Öntözési Kutatóintézet és az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet támogatásával.

Az NGM lapzártánkig a szerződésekből való kihátrálási szándékot firtató kérdésünkre nem válaszolt, arról azonban beszámolt, hogy 2005-től 1,8 milliárd forint állami támogatást hívtak le, vagyis a keret egy része az elmúlt években rendre kihasználatlan maradt. (Az idén az eredeti tervek szerint megduplázták volna a keretet, ám az végül 585,2 millió forint maradt.) A képhez hozzátartozik, hogy Magyarország nem teljesítette azt a 2005-ben az új EU-tagállamokkal együtt tett vállalását, amely szerint 2010-re a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 0,17 százalékát fordítaná hivatalos fejlesztési támogatásra. A részarány tavaly nem érte el a 0,1 százalékot sem − 2015-re 0,33 százalék a vállalás.

Ezek a projektek lehetnek veszélyben

A szaktárca némi bizonytalanságot tükröző tájékoztatása szerint "várhatóan jövő évtől kell számolni újabb projektek beindulásával". A lapunk birtokába jutott tervek mindenesetre meglehetősen impozánsak, ezek alapján csak most jönne a beruházások java. Az aláírt, hatályos kormányközi szerződések és a kormánydöntésre váró keretszerződések összege 2012-re vonatkozóan 65 millió dollárra és 159 millió euróra rúg. Ezt egy 2013 őszére tervezett indonéz keretszerződés további ötvenmillió dollárral fejeli meg, vagyis a végösszeg mai árfolyamon meghaladja a 70 milliárd forintot. Mindemellett további, nagyjából kétszázmillió dollárnyi projektre érkezett már megkeresés más országokból, ám ezek jó része egyelőre igen távol áll attól, hogy konkrét projektről beszélhessünk.

Az elérhetőbbnek látszó hetvenmilliárdos összeg ugyan elenyésző a 2010-es, 19,7 ezer milliárd forintos teljes magyar exporthoz képest, ám − a kormányzati szándékkal összhangban − épp a magyar kkv-k külpiaci jelenlétét erősítené.

Mi az, hogy kötött segélyhitel?

A nemzetközileg szabályozott kötött segélyhitel a fogadó ország részére olyan kedvezményes kölcsönfelvételt jelent, amely a donor államból származó áruk és/vagy szolgáltatások vásárlásához kötött. Magyarország 2003 óta alkalmazza ezt az állami támogatással nyújtható, kedvezményes hitelezési megoldást, amely a világ egyetlen, az EU, az OECD és a WTO is által elfogadott exporttámogatási tevékenysége. A keretet részben az Eximbank által a cégeknek nyújtott hitel kamattámogatására, részben pedig a Mehibnél kötött kockázati biztosítás díjára fordítjuk.