Az ÁSZ kedden bemutatta 2014-es integritás felmérését. A mintegy 1580 kitöltő közintézményből 953 tavaly és idén is válaszolt az ÁSZ 155 kérdésére. Ez alapján a számvevőszék megállapította, hogy esetükben a korrupciós kockázatok kismértékben csökkentek, a kontrollok szintje pedig ezzel egyidejűleg emelkedett - mobdta Domokos László.

A kérdés nem az, hogy létezik-e korrupció, hanem az, hogy be tudjuk-e azonosítani a korrupciós veszélyeztetettséget és rendelkezünk-e olyan védelmi rendszerrel, amely ellenállóvá teszi a szervezetet és az egyént - fogalmazott az elnök.

Az integritás felmérés ezekre a kérdésekre ad választ, hiszen azt vizsgálja, hogy mekkora a korrupciós veszélyeztetettség, illetve azt, hogy milyen belső kontrollrendszert épített ki a szervezet a korrupciós veszélyek kivédése érdekében.

A számvevőszék külön figyelmet fordított azon intézményekre, amelyek az integritás-irányítás fejlesztése érdekében megalkotott kormányrendelet hatálya alá tartoznak. A kormányrendelet rövid idő alatt is jelentős előrelépést eredményezett a jogszabállyal érintett intézményi körben. Ezek a közintézmények korrupcióellenes képzéseket, fejlesztéseket hajtottak végre, illetve korrupció elleni intézkedési terveket készítettek - véli Domokos.

Az idei felmérés rávilágított, hogy az uniós támogatások igénybevétele, illetve a közbeszerzések számának megugrása növelte a korrupciós veszélyeztetettséget is. Az ÁSZ megkezdte az adatfelvétel során alkalmazott módszerek beépítését az ellenőrzési tevékenységébe.

Idén eddig 10 ellenőrzési programba építették be az integritás-kérdőíveket, ami csak a 2013-as zárszámadás ellenőrzése során több mint 240 közpénzfelhasználó intézményt, szervezetet érintett. A felsőoktatási intézményeket érintő vizsgálatok során szintén az ellenőrzés része a korrupciós kockázatok feltérképezése.

A NAV egyetlen alkalommal sem válaszolt

Az ÁSZ a megelőzésen alapuló közigazgatási kultúra meghonosítása érdekében 2011-ben indította el évenkénti felméréssorozatát, ezzel egyedülálló "magyar modellt" alakított ki az egyes intézmények szervezeti integritásának javítására kifejlesztett holland módszer adaptálásával. Az ÁSZ úgy ítéli meg, hogy a felmérés hatására egyre több közintézmény belső etikai kódexet alakított ki és alkalmazta a korrupciós kockázatelemzést - mondta Pulay Gyula, a számvevőszék felügyeleti vezetője. Ezzel együtt az ÁSZ nem mindig tapasztalt előrelépést egyes, a korrupció megelőzése szempontjából fontos belső ellenőrzési gyakorlat, például a kontrollok alkalmazásában.

A felügyeleti vezető elmondta: az ÁSZ integritás felmérései "érzékenyen" jelzik a korrupciós kockázatok növekedését, vagy csökkenését. Kérdésre válaszolva Pulay elmondta: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) eddig egyetlen alkalommal sem válaszolt az ÁSZ-nak az integritás felmérés során feltett kérdéseire, igaz, azt önkéntes alapon kellett volna megtennie.

Egymásra mutogat a NAV és az ÁSZ?

Nem felel meg a valóságnak az a sajtóhír, amely szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) eddig egyetlen alkalommal sem válaszolt az ÁSZ integritás felméréshez kapcsolódó kérdéseire - közölte az adóhivatal. A NAV integritás szakértője ugyanis elektronikus formában elküldte a válaszokat, amelyek megérkezését a számvevőszék 2014. május 27-én, azaz több mint hat hónapja visszaigazolt.

Majd erre válaszul az ÁSZ közölte. a NAV 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban a felkérések ellenére egyszer sem töltötte ki az ÁSZ integritás-felmérésének kérdőívét. Emiatt az ÁSZ a 2013-as zárszámadás ellenőrzése során, az ellenőrzési program részeként kötelezte a NAV-ot az integritás-felmérés kérdéseinek tanúsítvány formájában történő megválaszolására. Ennek a NAV eleget tett, majd két héttel később a 2014. évi integritás-felmérés kérdőívét megválaszolta.