BUX
39709

Aszódi: 2018-ban indulhat a paksi építés

Gőzerővel folyik a paksi bővítés előkészítése, a magyar kormány abban bízik, hogy az eljárások megnyugtatóan lezárulnak. A tervek szerint az erőmű építése 2018-ban kezdődik, a két új blokk 2026-tól már termelne, hiszen a orosz hitelt törleszteni kell – hangzott el a Napi.hu energiapolitikai konferenciáján.

Napi.hu, 2016. március 3. csütörtök, 13:50

A paksi bővítésre tervezett VVER-1000 reaktorok hatvanéves élettartama tervezték, egy bizonyított, kiforrott reaktor - mondta Bács Zalán a Roszatom Central Europe Magyarországi Fióktelepének igazgatója a Napi.hu és a Noguchi Porter Novelli által rendezett Hungarian Energy Investor Forum 2016 konferenciáján. A VVER reaktorok mögött 1400 évnyi rektoridő van, az aktív és passzív védelmi rendszerek kombinációja, minden szóba jöhető kockázatot kezel, a működési problémáktól kezdve a természeti katasztrófáktól egészen a terrorcselekményekig.

A paksi bővítés során a hazai részvétel minimális részaránya 40 százalék. Amennyiben a magyar beszállítók megfelelnek az előírásoknak, ez a részarány növelhető. A legnagyobb magyar rész a építőipari jellegű tevékenységekben várható - igaz, itt egyszerűbb teljesíteni a megfelelőségi követelményeket. Más a helyzet az irányítástechnikánál, a hőegységeknél - itt a részarány 30 százalékot vagy azt meghaladó mértékű lehet. A Roszatom egyre inkább nemzetközi céggé válik, csak 2016-ben több mint 10 milliárd eurós beszerzéseket tervez - ezek 60 százalékát Oroszországon kívüli projektekre.

Az orosz hitelt 2026-tól fizetni kell

A magyar fél érdeke, hogy a két épülő blokk 2026-ra működjön, ugyanis ekkor már törleszteni kell az orosz államközi hitelt. - mondta Aszódi Attila, a paksi bővítés kormánybiztosa (képünkön) a konferencián. A határidő betartását hátráltathatják az uniós eljárások, ám még nem nem csúsztunk ki a határidőkből. Aszódi szerint a magyar sajtó nem vádolható objektivitással a paksi bővítés kérdésben - ennek ellenére a beruházás halad.

Az uniós egyeztetések évek óta folynak: a EU jóváhagyta a z államközi szerződést, azt ennek ismertében írta alá a két ország. Majd 2014 végén elkészültek a megvalósítási egyezmények, ebből a üzemanyag-szállítási szerződést kellett jóváhagyatni, valamint lezárult az Euratom egyezmények való megfeleltetés.

Jelenleg zajlik az állami támogatás, a közbeszerzések és a Paks 2 projektörvény miatt uniós eljárás. Az állami támogatás meglétét és nem annak tiltott formáját vizsgálja Brüsszel. A folyamat három éve indult a magyar kormány kezdeményezésre, ennek keretében indult novemberben úgynevezett mélyreható vizsgálat. Akkor beszélhetünk állami támogatásról úgy, hogy az szelektív és gazdasági előnyt nyújt a projektnek az versenytorzító lehet - ezen feltételeknek egyszerre kell teljesülni.

Aszódi: nem áll meg az állami támogatás Paks 2-nél

Aszódi Attila szerint a versenytorzító hatás csekély mértékű, hisz a teljes európai energiapiac 0,2 százalékát adja majd a Paks 2 - vagyis a magyar kormány szerint nem lehet a projekt versenytorzító hatású még akkor sem, ha állami támogatást kap. Brüsszel arra is kíváncsi, hogy a projektbe egy piaci magánbefektető - azonos kondíciók mellett - betenné-e a tőkéjét, vagyis projekt megtérülése kedvezőbb-e a tőke költségénél.

A magyar kormány számára készült tanulmány 12,5 milliárd eurós teljes projektköltséggel, számolt, ezek alapján a 50,5-57,4 euróra teszi egy megawattnyi energia önköltségét. A hatástanulmány szerint nagykereskedelmi árak 2025 követően 65 eurónyi árat jeleznek előre a jelenlegi 40 euróval szemben.

Az áremelkedés a növekvő kereslet és a leálló kapacitások miatt következik be - vagyis a Paks 2 minden egyes üzemi bevétele minden költség fedezésre elég lesz, ideértve a hitel törlesztését és az adók befizetését is - mondta a konferencián Aszódi Attila, hozzátéve, hogy a végső szót az Európai Bizottság mondja ki. A projekt tervezési fázisban van - az erőmű építése 2018-ban kezdődhet.

Tovább bővül az energiaunió
Két hete jelent meg a Európai Bizottság rendelettervezete a gázpiaci, energiabiztonsági krízisek megelőzésről, ezek megoldásáról - mondta Vörös Péter, a Baker & McKenzie energetikai szakértője. Az új szabályozás szolidaritási elv kötelező érvényű bevezetést tervezi. Vészhelyzetnek tekinti a rendelet azt a helyzetet, amikor olyan ellátászavarok keletkeznek amelyek a védendő fogyasztók (lakosság, közintézmények) ellátását veszélyeztetik és ezt a hiányt piaci eszközök nem tudják pótolni. A vészhelyzet kihirdetése után azonnal belép a szolidaritási kötelezettség - ilyenkor az ellátási szintet csökkenteni kell. A rendelettervezet szerint ha egyik tagállamban áll elő krízishelyzet, akkor a többi tagállamnak is csökkenteni kell a az ellátási szinteket (tartalékokat), vagy akár a ipari fogyasztók fogyasztását korlátozását kell elrendelni annak érdekében, hogy a másik tagállam védett fogyasztóit elláthassák. A rendelettervezet másik újdonsága a regionális szemlélet bevezetése: a kockázati elemzéseket így már nem nemzeti, hanem regionális szinten kell elkészítenie a társhatóságoknak. Ezeknek a tervekben kell felmérni, hogy a gázipari cégeknek milyen magatartás kell mutatniuk, hogy a vészhelyzetek következményei csökkenthetőek legyenek. Új szabályozás érinti a gázszállítási szerződéseket is ezek technikai paramétereit - ezeket be kell jelenteni Brüsszelnek is. Ezentúl a bizottság minden egyes gázszállítási szerződés esetében kérhetne információt - más kérdés, hogy a rendelet elfogadásáig ezt a tagállamok megpróbálják-e módosítani.