EUR
307.83
USD
274.17
BUX
27476.40 -0.02%
OTP
7148 -0.03%

Átalakítanák a közlekedési kedvezményeket - elkészült a javaslat

A budapesti tömegközlekedés válságos helyzetéről tárgyalhatnak a fővárosi képviselők a csütörtöki közgyűlésen, bár sem az ülést kezdeményező képviselők, sem a főváros, de még a kormány sem rendelkezik kézzelfogható elképzelésekkel, hogy mit kellene akár a fővárosi, akár az agglomerációs vagy épp az országos közösségi közlekedéssel kezdeni. Üdítő kivételként hat az Együtt javaslata.
Papp Zsolt, 2016. január 20. szerda, 07:09

A fővárosi közgyűlés rendkívüli ülését hívta össze Tarlós István főpolgármester csütörtökre a fővárosi ellenzéki képviselők kezdeményezésre. Tarlós nem tehetett mást - hisz minta arra a beadványozók is felhívták rá figyelmét - ha a rendkívüli közgyűlés összehívást kéri a képviselők negyede, akkor azt össze kell hívni. A téma miatt nem biztos, hogy Tarlós István nagyon bánkódott a közgyűlés összehívásán, ugyanis az ellenzéki képviselők a közösségi közlekedés 2016-os refinanszírozásról és a tervbe vett BKV-HÉV üzletágának államosításáról tárgyalnának.

A központi költségvetés az elmúlt években kivonult fővárosi közlekedés finanszírozásból - már tavaly sem utalta át az amúgy megállapodásban lefektet költségvetési támogatást a kormány, ami Tarlós István és Orbán Viktor nyílt vitájához vezetett. Végül a miniszterelnök azzal oldotta fel az eldurvuló vitát, javaslatot tesz arra, hogy az agglomerációs közlekedést elvonja a BKV-BKK feladatköréből, ennek kapcsán merült fel a BKV HÉV üzletágának államosítása is - legalábbis ezt jelentette be Lázár János miniszterelnökségi miniszter a múlt heti kormányinfón.

Azt nem lehet tudni, hogy a fővárosi közgyűlés csütörtöki ülésén milyen háttéranyagokat használva tárgyalnak a képviselők, hisz ilyet eddig nem tette közzé sem a főváros, sem az ülést kezdeményező ellenzéki képviselők. Elvileg a kormány, illetve a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium dolgozik közlekedésfejlesztési koncepciókon, ám ezeket az anyagokat - már ha léteznek egyáltalán - a kormány titkolja, mintha ezek államtitkot képeznének, nem pedig nyilvánosságra tartozó közérdekű adatokat.

Az utas csak zavaró tényező

Pedig a tömegközlekedés finanszírozása átalakításra szorul - ezt szinte mindenki a saját bőrén tapasztalja, amelyre rávilágít az Együtt és a Váradi András Alapítvány vitairata. Sem a fővárosi sem az országos közösségi közlekedés nem megoldott, hisz a csak 2014-ben 144 olyan - jellemzően kicsi - települést azonosítottak, ahol nem volt megoldott a munkába járás. Praktikusan ezen települések nem rendelkeztek olyan tömegközlekedési kapcsolattal, amely lehetővé tette, hogy a potenciális munkavállalók reggel nyolc órára eljuthassanak a legközelebbi gazdasági központba. A közösségi közlekedés nem csak a munkába járáshoz, hanem az egészségügyi oktatási intézmények eléréshez is elengedhetetlen.

A magyar tömegközlekedést egyszerre jellemzi a fenntarthatatlanság, az alkalmatlanság, a koordinálatlanság, az igazságtalanság - magyarán a szolgáltatói szemlélet hiánya. A szolgáltatók nem ismerik a hosszú távú költségvetési lehetőségeiket, hiányos az eszközállomány, a karbantartás során a rövid távú megoldásokra törekednek. A közösségi közlekedés alacsony színvonalú szolgáltatást nyújt, tipikusan nem törődve a fogyasztóval. Az utasok sem tekintenek magukra fogyasztóként - nincs gyakorlat a panaszra, de senki nem is várja el, hogy panaszát komolyan vegyék.

Átvariálnák a közlekedési kedvezményeket

A fővárosban kialakult BKV/BKK-modell alapjain indulna el az Együtt, vagyis megrendelő és a szolgáltató funkciót szétválasztanák. A megrendelő szervezetek lennének felelősek az adott régió közlekedésének szervezésért - ez a főváros esetében Budapestet és az agglomerációt érintené - amely így egy 2,5 milliós közösséget képviselne. A megrendelő szervezet feladata lenne az utazási igények felmérése és ezek alapján a szolgáltatások megrendelése a BKV-tól, a MÁV-tól, a Volánoktól, és adott eseteben - erre főként vidéken kerülhet sor - a kis cégektől vállalkozóktól, ahol egy-egy iránytaxi vagy minibusz szolgáltatás felelne meg leginkább a fogyasztói igények kielégítésre.

A magánszolgáltatók belépésével nőne a verseny, ami a szolgáltatási színvonal javulását hozná magával. A megrendelő szervezetek a költségvetésből fejkvótát kapnának, ebből ez és a szabadon megállapított -nem kormányzatilag kontrollált - jegyárbevételt fordíthatnák közlekedés finanszírozásra. A megrendelő szervezet nem tulajdonolna közlekedési céget - így túllépnek a BKK/BKV-koncepción - így biztosítanák a versenyt. A regionális közlekedés mellett országos szinten egy megrendelő szervezet rendelné meg a szolgáltatásokat - itt is versenyre helyezve a hangsúlyt. (A kormányzati koncepció ezzel szemben a két nagy állami szolgálató - MÁV és a Volánok - egységesítésre törekszik.)

A javaslat rendet vágna az évtizedeket alatt megkövesedett közlekedési kedvezmények rendszerén is: ma már teljesen természetes, hogy egy repülőjegy ára attól függ, hogy mikor utazunk vagyis, hogy mekkora a kereslet. Ugyanezt az elvet érvényesítenék a kedvezményekben: például a nyugdíjas kedvezmény csak csúcsidőn kívül élne - ráadásul a kiszülő elektronikus jegyrendszer rugalmasan tudna kezelni különböző kedvezményeket.

Mobilitási minimum

Míg a főváros esetében - többmilliós tömeg miatt - könnyebb versenyhelyzet teremteni a szolgáltatók között - ugyanez nem működik a hátrányos helyzetű aprófalvas településeken. Itt van helye a kormányzati többlettámogatásnak, megrendelői modell lehetővé teszi a kisebb költséghatékonyabb szolgáltatók bevonását, akár magáncégekre, akár a falubusz hálózatokra építve. Az Együtt szerint az államnak minden polgára számára garantálnia kell mobilitási minimumot, vagyis azt, hogy munkába, iskolába vagy épp egészségügyi intézménybe eljuthasson tömegközlekedéssel.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 
www.Napi.hu Online Kft. Napi.hu - Független üzleti és pénzügyi portál, benne magyar és nemzetközi hírek, elemzések, tőzsdei információk. Helye: Flórián tér 1. 2. emelet, Budapest, Budapest. 1033 Telefon: +36-1-506-0930. Telefax: +36-1-506-0931. .