Az Orbán-kormány próbálkozásai vélhetőleg kritikus megközelítéssel kerül be a történelemkönyvekbe - fogalmazott Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem tanszékvezető tanára, volt jegybankelnök, az olasz, a svájci, a francia, a német, illetve a brit gazdasági kamarák közös rendezvényén tartott előadásában.

A magyar társadalom és gazdaság képes a gyors irányváltásokra; nincs olyan rossz gazdaságpolitika, amit nem lehetne túlélni, köszönhetően a munkaerő képzettségének - amely ugyan nem tökéletes - és a 300 forintos euró nyújtotta költségelőnynek - mondta. Így a magyar gazdaság kilátásai nem rosszak - ám a válság ezen szakasza idehaza is nehéz. Valószínűsíthető, hogy új szakasz kezdődik a következő hónapokban, a 2010-es korrekció korrekciója jön, ezért mi elemzők nem fogunk unatkozni a jövőben sem - tette hozzá.

Lehetetlen megérteni a jelenlegi folyamatokat a múlt ismerte nélkül. Húsz évvel ezelőtt Magyarország a rendszerváltás sztárja volt, ma pedig "helyzet van" - mondta Bod Péter Ákos. Helyzet van, ha a hitelminősítésünket vagy az ország kockázati felárát nézzük, miközben lényegében leállt a gazdasági növekedés - legalábbis a második negyedéves adatok ezt támasztják alá. Az elemzőket nem lepte meg a dolog - ugyanakkor a miniszterelnök egy illúzióval szegényebb lett, aki komolyan gondolta, hogy az unortodox gazdaságösztönző politika meghozza az eredményeit.

A kilencvenes években Magyarország - minden bonyodalom ellenére - jól indult, minden más országhoz képest a tőkevonzó képesség kiemelkedő volt. De már akkor is hiányzott egy "Magyarország-projekt". A később indulókkal szemben Magyarországon puha volt az átmenet - ez bosszulja meg most magát. A Bokros-csomag hatásos volt - az inflációval és a vámpótlékkal, a gyors privatizációval - ám mindezek következményében a kapitalizmus ekkor vesztette el Magyarországon a támogatók többségét - vélekedett Bod Péter Ákos. A kilencvenes évek második felében elindult egy antikapitalista fordulat - amire nem reagáltak a mindenkori magyar kormányok. Az 1995-ös fordulat erős exportoffenzívát hozott a magyar gazdaságban - ám ekkor kezdődött meg a gazdaság dualizálódása: a jól feltőkésített exportra termelő külföldi cégek és az alultőkésített hazai tulajdonú (kényszer)vállalkozások egymás mellett élése.

2010-ben történt egy kormányváltás - amely több volt mint kormányváltás. Azok az intézkedések, amelyek ekkor születtek "roppant vitathatóak", például a bankadó. Hasonlóan vitatható a magánnyugdíjpénztárak lényegi államosítása, vagy épp kilakoltatási moratórium, végtörlesztési törvény, illetve az egykulcsos szja bevezetése. Nem véletlen, hogy a svájci frankhitelezés idehaza probléma - hisz az inflációt nem sikerült visszaszorítani - egy cseh polgárnak eszébe nem jutott nem koronában eladósodni az alacsony infláció miatt. A magas infláció ugyanis magasan tartja a kamatokat így érhető, hogy a magyarok az olcsóbbnak tűnő megoldások felé fordultak. A végtörlesztésről szólva Bod Péter Ákos "nemzeti ajándékként" titulálta az árfolyamrögzítéssel elérhető megtakarítást.

Orbán Viktorról szólva Bod Péter úgy vélekedett, hogy komolyan gondolja, hogy nem jó eladósodni - ezen szocializálódott fiatal éveiben. A mostani kabinet "jogász-kormány" és a jogászok gondolják úgy, hogy szabályokkal lehet terelni az embereket, ezért hisznek abban, hogy a piacgazdaságban erős állam kell. A duális piacgazdaságunk nem túl jó hatékonysággal működik és nincs társadalmi támogatottsága - ezért nem csoda, hogy a miniszterelnök azt mondja, hogy nem lesz megszorítás - így jönnek a nem ortodox elemek. Az szja-csökkentések sokat visszaadnak az átlag felett kereső polgároknak, ám sokat elvesz átlag alatt keresőktől. A csomag, vagyis a végtörlesztési törvény lehetővé teszi a túlhitelezett háztartások megszabadulnak hiteleik egy részétől - s ez fontos a szakember szerint.

A probléma, hogy ha a végtörlesztési program sikeres lesz, akkor nem fognak fogyasztani az érintett háztartások. Így 2012-ben azon szektorok amelyek a lakossági fogyasztásból élnek nem tudnak növekedni - ráadásul a fogyasztás lenne a gazdasági növekedés egyik fontos motorja. A másik motor a beruházás, ám nem valószínű, hogy itt növekedés lesz. A kormány 1,5 százalékos növekedésével szemben a GDP változása 0 és mínusz egy százalék között lesz - emiatt a költségvetési kiigazításra lesz szükség év közben. A növekedésélénkítő politika megbukott, ezért át kell alakulnia gazdaságpolitikának, ami akár személyi változásokkal is járhat.

A kormány másik célja foglakoztatás növelése - ami fontos cél - csak kérdés, hogy jók-e a módszerek. Más kérdés, hogy foglalkoztatásra alkalmatlan embereket a jelenlegi munka nem szív fel a munkaerőpiac.