Lázár János miniszterelnökségi államtitkár csütörtökön ismertette a kormány álláspontját az orosz-magyar atomenergia szerződésről, amely alapján az orosz állami atommonopólium, a Roszatom építheti az új paksi blokkokat. Az 5-ös és 6-os blokkok 1200 megawatt energiát termelnek, ezek 2024-2026 állhatnak rendszerbe. A jelenleg üzemelő négy darab 500 MW-os blokk 2037-ig befejezi a termelést. A tájékoztatón elhangzott néhány állítást vettük górcső alá.

Állítás: A parlament döntött 2009-ben az új paksi blokkok építéséről.

A valóság: A 25/2009. (IV. 2.) országgyűlési határozat csak annyit szögez le, hogy a parlament előzetes, elvi hozzájárulást ad az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 7. §-ának (2) bekezdése alapján - összhangban a 2008-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáról szóló 40/2008. (IV. 17.) OGY határozat 12. f) pontjával -, a paksi atomerőmű telephelyén új blokk(ok) létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez. A határozat indoklásból kiderül, hogy "az Országgyűlés elvi hozzájárulása csak az előkészítési tevékenység megkezdését jelenti. A beruházás előkészítéséhez minimum 5 év, a megvalósításához a műszaki tervezést követően minimum 6 év, az új erőműegység létesítéséhez összesen tehát legalább 11 év szükséges." - vagyis csak az előkészítéshez volt joga a kormánynak. (Lázár azt is elmondta, hogy a héten megkötött szerződést a kormány a jövő héten, a parlament két hét múlva tárgyalhatja.)

Állítás: Olcsó lesz-e Paks II. árama.

A valóság: a sajtótájékoztatón visszatérő momentum volt, hogy a paksi atomerőmű által termelt áram jelenleg a legolcsóbb - ez piaci információk szerint a mai napig kilowattóránként 10 forint körüli szintet jelent a nemzetközi 40 forintos árakkal szemben. Ám a paksi áram épp azért tud olcsó lenni, mert a létesítés költségeit, a hetvenes-nyolcvanas évek hiteleit nem az atomerőmű, hanem állam fizette meg. Lázár érvelése szerint az olcsó energia kulcsa továbbra az új paksi blokkok lesznek. Ugyanakkor a kormány nem kívánja beépíteni a Paks II. által megtermelt áramba sem a létesítés 12 milliárd eurós költségét - vagyis az ott megtermelt áramot mélyen költségek alatt termelnék.

A készülődő pénzügyi megállapodás szerint 10 milliárd eurós hitelt az orosz államtól a magyar állam venné fel, így az nem a MVM Paksi Atomerőmű Zrt. költségeit, hanem a magyar államadósságot növelik. "Ez nem egy üzleti projekt, hanem két állam szerződése." - szögezte le Lázár.  Ezzel az érveléssel nehéz mit kezdeni.

Állítás: Az Európai Bizottság Energetikai Főigazgatósága nem emelt vétót a paksi szerződéstervezettel szemben.

A valóság: Lázár szerint ugyanis még decemberben megküldték azt a bizottságnak. Ráadásul az EB szakértőit Lázár személyesen tájékoztatta "egy egész napos tárgyalás keretében". (E kijelentésnek van egy olyan olvasata is, hogy Brüsszelben már szinte mindent tudnak az üzletről, míg Budapesten jóval kevesebbet.) Az államtitkár szerint az Euratom-szerződés keretében nem is emelte kifogást Brüsszel - vagyis szerződésben körvonalazó Paks II. technikailag megfelel az uniós és magyar szabványoknak.

Ezzel szemben szerdán Sabine Berger, Günther Oettinger energiaügyi biztos szóvivője közölte: "a megállapodás közbeszerzési vonatkozásait hamarosan meg fogják vizsgálni a szakértők, de egyelőre nem tudunk véleményt mondani arról, hogy összhangban vannak-e ezek a rendelkezések az uniós szabályokkal". Berger emellett azt is kiemelte: a közbeszerzésre vonatkozó EU-szabályok betartása minden érintett félnek érdeke. Egyes állításokkal szemben a bizottság sosem nyilatkozott arról, hogy a magyar hatóságok hagyják el vagy tartsák meg a pályáztatást - fogalmazott Günther Oettinger energiaügyi biztos szóvivője. Lázár érvelése ezzel szemben az, hogy nincs a világon háromnál több olyan atomerőmű, amelynek építése nyílt tenderen dőlt volna el.

Állítás: Magyarország ma 5,6 százalék körüli kamaton kap euróhitelt, és amúgy sem kap kölcsönt 30 évre.

Valóság: Az ÁKK Zrt. adatai szerint jelenleg két harmincéves dollárkötvénye van Magyarországnak: az egyik 750 millió dollár értékű és 2011. márciusban bocsátották ki, míg a másik 500 millió dollár értékű és 2011. áprilisában bocsátották ki, mindkettő kamata 7,625 százalék. A jelenleg is élő leghosszabb eurókötvény futamideje 15 év. Az eurókötvény-kamatok valóban kicsivel hat százalék alatt járnak, és a dollárkötvényeké is hasonló szinten állnak.

Az üzlet pénzügyi hasznosságának megítélése szempontjából viszont továbbra sem ismert, hogy (1) milyen devizában biztosítanák az oroszok a hitelkeretet - Lázár ugyanis eurót említett, ám az orosz fél általában dollárban számol, (2) milyen lesz a kamatozás típusa (fix, változó, esetleg valamilyen referenciakamathoz kötött, stb.), (3) a tőkét mikor kell visszafizetni.