A kormány honlapján megjelent tervezet az autópályákat, az autóutakat és a gyorsutakat gyorsforgalmi utaknak nevezi. Ezek közös jellemzője, hogy nem lehet rajtuk szintbeli kereszteződés. A melléklet tartalmazza azt, hogy melyik útnak mekkora a tervezési sebessége, amely azt jelenti, hogy a jármű száraz burkolaton és jó látási viszonyok mellett, jó műszaki állapotban, biztonságosan közlekedhet azon. Ez a sebesség autópályán 130, autóúton és gyorsúton pedig 110 kilométer óránként. Amennyiben azonban a gazdasági körülmények vagy a környezet védelme miatt ezeknek a sebességeknek a betartása sokba kerülne a beruházás során, úgy a tervezési sebesség legfeljebb óránként 20 kilométerrel csökkenthető.

Az új utak kapacitásait úgy kell méretezni, hogy azok a forgalomba helyezéstől 15 éven át ki tudják szolgálni a várható forgalmat. Annak azonban nincs akadálya, hogy az út ütemezetten épüljön meg, például először csak az egyik pálya legyen készen. A kétpályás, külterületi utaknál, az óránként 70 kilométeres tervezési sebesség felett kötelező fizikailag elválasztani a két pályát. Amennyiben alagútban halad a kétszer egysávos út, úgy ahhoz elég egy alagutat fúrni. Amennyiben mindkét irányba több forgalmi sávos az út, akkor irányonként külön alagútban vezethető az (tehát nem kötelező két alagutat fúrni).

Most pedig jöjjenek a gyorsforgalmi utak jellemzőinek a részletei! Ezeket a környező területtől kerítéssel kell elválasztani. Irányonként legalább 2 forgalmi sávval kell hogy rendelkezzenek, a közösségi közlekedési járművek megállóhelyei ott nem alakíthatók ki és pihenőhelyek a  gyorsforgalmi úton nem helyezhetők el, továbbá várakozni is csak a pihenőhelyeken lehet. A gyorsforgalmi utak menti ingatlanokhoz közvetlen csatlakozás nem alakítható ki.

Az autópálya két részét legalább 3,60 méter szélességű középső elválasztósávval kell ellátni, vagy a forgalmi irányok részére elkülönített pályákat kell építeni. A menetirány szerinti jobb oldalon üzemi (leálló) sávot kell létesíteni. Az autóútnál az elválasztó sáv szélessége legalább 2,50 méter. Itt is kötelező - első helyen - a leállósáv, de az pótolható  leállásra alkalmas stabilizált padkával is. A gyorsútnál az elválasztó sáv szintén 2,50 méter, viszont a leállósáv helyett elég a stabilizált padka.

A forgalmi sávok szélessége az autópályáknál 3,75 méter, azzal, hogy a belső forgalmi sáv szélessége - az építtető döntése alapján - 0,25 méterrel csökkenthető. Az autóutaknál és gyorsutaknál a sávok szélessége legalább 3,50 méter, adott esetben ez csökkenthető a belső sávnál 0,25 méterrel. A leálló sáv szélessége autópályáknál legalább 3 méter, autóutak esetén - amennyiben épül ilyen - legalább 2,50 méter. A gyorsforgalmi utaknál a középső elválasztó sáv magában foglalja a belső biztonsági sávot is (ez a sávon túlnyúló, aszfaltozott rész). Ez az autópályákon fél méter, az autóutakon és a gyorsutakon pedig ennek a fele.

A pihenőhely kialakítása lehet egyoldali vagy kétoldali. Egyoldali komplex pihenőhely esetében a pihenőhely megközelítését a másik forgalmi irányból is - legfeljebb 3 kilométer hosszúságú útvonallal - biztosítani kell. Autópályákon és autóutakon a pihenőhelyek egymástól mért legnagyobb távolsága legfeljebb 25 kilométer lehet. Gyorsforgalmi utakon a komplex pihenőhelyek legkisebb egymástól mért távolsága 30 kilométer, autópályákon és autóutakon a legnagyobb egymástól mért távolságuk 60 kilométer lehet.

Mint látható létezik egyszerű és komplex pihenőhely. Az egyszerű pihenőhelyen 20 személyautó és 12 kamion részére kell parkolóhelyet építeni. A személyautó parkolóhelyek közül kettő a mozgáskorlátozottaké. Emellett kell hogy legyen 6 darab WC, pelenkázó, asztal, pad és hulladékgyűjtő. Az egyszerű pihenőhelyet is ki kell világítani. A komplex pihenőhelyen - ez eddigieken kívül  - további létesítményeket kell tervezni. Ezek a következők: ivóvíz vételezési lehetőség, üzemanyagtöltő állomás és ahhoz tartozó üzlet, ahol étel és ital árusítása biztosított,  továbbá játszótér.

Minden 500 millió forintnál többe kerülő útépítés tervét tervzsűri elé kell vinni. A zsűriben a következő szervezetek képviselői rendelkeznek szavazati joggal: az építtető, a tervezett közút tulajdonosa vagy vagyonkezelője, a közút majdani kezelője, a közlekedésért felelős miniszter által vezetett minisztérium, és végül a közlekedési hatóság képviselője. Tanácskozási joggal vehetnek részt a tervzsűri munkájában a következők: a finanszírozó, a MAÚT Magyar Út- és Vasútügyi Társaság, a Magyar Mérnöki Kamara, továbbá a Közlekedéstudományi Egyesület képviselői. A rendelet szabályait - amennyiben azok megjelennek a Magyar Közlönyben - nem csak az új utakra, hanem a régiek felújítására is alkalmazni kell. A tervezet péntek délután 2 óráig véleményezhető.