Borbély László András elmondta: az állam jelenleg 2,5 milliárd euró betétet tart a Magyar Nemzeti Bankban, amelyet kiegészít az a közel egy milliárd euró, amelyet az állam kihelyezett részben a Magyar Fejlesztési Bankhoz (MFB) illetve az FHB Jelzálogbankhoz. Az utóbbi összeget, negyedévenkénti ütemezésben, a jövő év július végéig fizeti vissza a két pénzintézet, ebből 2011 végéig 500 millió eurót, így ebben az ütemezésben fordítható adósság törlesztésre.

Az ÁKK vezérigazgató-helyettese jelezte: a nemzetközi tőkepiacokról idén nem tervez nettó forrásbevonást a magyar állam. A tervezett 4 milliárd euró értékben kibocsátandó devizakötvény célja a lejáró devizaadósság megújítása. A nemzetközi piacról bevonandó 4 milliárd euróból 2 milliárdot az IMF-EU-hitel törlesztésére, két milliárd eurót pedig a lejáró devizaadósság törlesztésére kell fordítani.

Egy milliárd euró államadósság visszafizetése megközelítőleg egy százalékponttal csökkenti az államadósságot, így a teljes, 3 milliárd euró törlesztése az év végéig három százalékpontot jelent - magyarázta Borbély László András.

A forintban nyilvántartott államadósságot csökkentik az állami nyugdíjpénztárba visszaáramló forint államkötvények. Az elméletileg visszaáramló teljes államkötvény csomag összege 1400-1500 milliárd forint, ha ennek teljes összegét vesszük számításban, akkor az az államadósságot 5,5 százalékponttal mérsékli - közölte az ÁKK vezérigazgató-helyettese.

Az ÁKK becslése szerint amennyiben a magán-nyugdíjpénztári tagok harmada visszalép, akkor a jelenlegi, a GDP közel 80 százalékára rúgó államadósság két százalékponttal, ha a tagok kétharmada lép vissza, akkor az adósság 5 százalékponttal csökken. Teljes visszalépés esetén az államadósság 9 százalékponttal mérséklődhet, ami a közel 3000 milliárd forintos magán-nyugdíjpénztári vagyon visszaáramlását jelenti. (Mind a három esetben természetesen nemcsak az állampírok, hanem a befektetési jegyek illetve a részvények is visszaáramlanak az állami nyugdíjalapba illetve a költségvetésbe.)