"Le kell számolnunk azzal az elmúlt évtizedek beidegződései alapján még mindig általános illúzióval, hogy időskori ellátásunkat kizárólag az állami nyugdíjra alapozzuk. Európában nincs olyan gazdag ország, ahol ez elegendő lenne, és ahol az állampolgárok kizárólag az állami nyugdíjra építenék nyugdíjas éveiket" - jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

Egy ENSZ statisztika szerint 2050-re 50 százalékkal nő majd Magyarországon a 60 éven felüliek aránya. Az ENSZ előrejelzései alapján a legrosszabb a helyzet Japánban, ahol 2050-ben a lakosság 45 százaléka 60 év feletti lesz. A legjobb helyzetbe - várhatóan - az USA kerül, Európában pedig a "gazdag" országokban, Svájcban és Svédországban növekszik a legkevésbé az idősek aránya. Jelentősen megugrik - a 2009-es 26 százalékról 2050-re 40 százalékra - a 60 évesnél korosabbak aránya.

Kapcsolódó

A legrosszabb a helyzet a kelet-közép-európai régióban, amelyen belül arányát tekintve már jelenleg is Magyarországon él a legtöbb 60 éven felüli ember. Miután a születések száma csökken, az aktív dolgozók és a nyugdíjasok aránya a század közepére 1:2 lesz, aminek következtében az átlagnyugdíj az átlagbér 34 százalékára esik vissza - változatlan járulékterheket feltételezve.

Európa több országában már kötelező a vállalati - munkaadói - nyugdíjbiztosítás, és nemcsak ott vannak a kínálatban - önkéntes választásként - az üzleti jellegű megtakarítások, a nyugdíjbiztosítások, hanem a közgondolkodás része a nyugdíjas évekre való előtakarékosság szükségessége. Az üzleti nyugdíjbiztosítások nem jelentenek többet, mint azt, hogy az emberek aktív korukban a fogyasztásra szánt pénz egy részét megtakarítják, a biztosítón keresztül befektetik, majd nyugdíjas korukban használhatják fel azt - hívta fel a figyelmet Molnos Dániel.

Ugyanakkor a lakosság hosszú távú megtakarításainak növekedése, a "belső" felhalmozás növekedése az állam számára is előnyös, mivel így nem vagy kevésbé kell igénybe venni külső forrást a költségvetés finanszírozásához, ami csökkenti az ország kiszolgáltatottságát. A biztosítók remélik, hogy hamarosan a nyugdíjcélú, öngondoskodást célzó megtakarításokat - így az életbiztosításokat - az állam újra (adókedvezménnyel) támogatja majd.

 

OECD: a korhatáremelés nem elegendő

Az elmúlt időszakokban végrehajtott nyugdíjreformok - a megemelt nyugdíjkorhatárok ellenére - még mindig nem elegendőek ahhoz, hogy a jövőben a nyugdíjköltségeket fedezzék - állapította meg az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nyugdíjreformokról kiadott jelentése, amelyben a magyarországi helyzettel is foglalkozott. Az OECD - amely egyébként sajnálatosnak tartotta a nyugdíjreform visszafordítását - úgy vélte, hogy a hirtelen változtatás a költségvetési oldalon pozitív hatásokkal járt ugyan, de a munkavállalók és nyugdíjasok szintjén áldozatokat követelt. A beavatkozások ugyanakkor hatással voltak az emberek munkaerőpiaci, nyugdíjazási és befektetési döntéseire is.