BUX
38616

Az amerikaiak döntenek Paksról

Elnéző mosolyok fogadták a múlt hónapban azt a felvetést, hogy a kelet-közép-európai országoknak saját gyárat kellene építeniük, ahol előállítanák atomerőműveik nukleáris fűtőanyagát. Ukrajna viszont esetleg felépítheti saját üzemét - amerikai háttérrel.

Napi.hu, 2015. március 14. szombat, 09:06

Rátett egy lapáttal az orosz energiafüggőségről folytatott vitára a múlt hónapban az a felvetés, amely szerint a kezet-közép-európai országoknak létre kellene hozniuk saját üzemüket atomerőműveik üzemanyag-ellátására - jelentette a Wall Street Journal (WSJ). Az ötlet cseh és magyar kormánykörökben népszerű - Csehország a nyárig akar dönteni a temelini atomerőmű bővítéséről, Magyarország már határozott Paks 2-ről. Az érvek ismertek: a nukleáris létesítménykel csökkenthető a szén-dioxid-kibocsátás és a erősíthető a kormányok ellenőrzése országaik energiaellátása felett.

A WSJ idézte Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, aki kifejezte reményét, hogy valahol a régióban épülhet egy nukleárisüzemanyag-gyártó üzem, és hogy ebben a projektben Magyarország is szerepet vállalhat. Az ellenzők szerint azonban egy ilyen létesítmény csak még jobban megerősítené a régió függését Moszkvától. Az itteni atomerőművek ugyanis mind szovjet-orosz gyártmányúak, és egy fűtőanyaggyár csak egyféle - ezekhez való - üzemanyagot lenne képes előállítani.

Már papíron is necces lenne

Brüsszel nem mulasztotta el hangsúlyozni kétségeit. Bármilyen energetikai projektet, így ezt is az energiaforrások diverzifikálásának alárendelten kell kezelni - jelezte Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa. Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök egy tévéinterjúban óvatosan fogalmazott, mint mondta a nukleáris létesítmények fejlesztése komplex kérdés - részben ezért tolták ki nyárig saját döntésüket ezzel összefüggésben.

A cseheknek és a magyaroknak összesen 10 nukleáris reaktorok van, amely - ha a magyar tervek megvalósulnak - egy időre kettővel gyarapodhat. Egy üzemanyaggyártó üzem viszont csak akkor működhet gazdaságosan, ha 12-15 reaktorhoz szállít rendszeresen, hosszú távon tüzelőanyagot. Ezért papíron is necces a terv. Így maradhat a pillanatnyi helyzet, amelyben a téségben üzemelő VVER típusú szovjet blokkokhoz az orosz TVEL és japán Toshiba tulajdonában lévő amerikai Westinghouse tud tüzelőanyagot szállítani.

Egy nem és egy térjünk vissza rá

A gyakorlati megvalósítást a lehetséges partnerek vonakodása is nehezítené. Az amerikaiak rövid úton világossá tették, hogy nem adnák át svédországi üzemük technológiáját egy kelet-közép-európai gyárnak, mert nem áll érdekükben versenytársat állítani saját vállalkozásukkal szemben. A TVEL szóvivője azt mondta, készek a cseh hatóságokkal együtt megvizsgálni, hogy egy ilyen beruházás "gazdaságilag indokolt" lenne-e. Ehhez az kellene hogy hosszú távon elég megrendelése legyen az új üzemnek.

Csehországban messze nincs meg az egységes politikai támogatás a projekt mögött. Lubos Dobrovsky, az ország korább oroszországi nagykövete kategorikusan ellenzi a beruházást. Szerinte ha meg is épülnek az új temelini blokkok orosz technológiával, akkor is vásárolhatnak fűtőanyagot a Westinghouse-tól. Még az is lehet, hogy olcsóbban megúsznák, mintha az oroszokkal üzletelnének. Ráadásul ezzel mérsékelhetik az orosz függőséget is.

Ukrán álmok

Az ukrán atomerőműveket üzemeltető Energoatom tavaly december óta működik együtt a Westinghouse-zal. A két cég 2020-ig jelentősen bővíteni akarja kapcsolatait, amelyekben az amerikai cég tüzelőanyagot szállít a kelet-európai ország nukleáris erőműveihez. Ukrajnában 15 reaktor üzemel négy helyszínen. Egy részük régebbi, 440 megawattos blokk, más részük újabb, 1000 megawattos reaktor.

A Westighouse alapos tesztek alapján cáfolta azokat az orosz állításokat, amelyek szerint nem képes biztonságos üzemanyagot szállítani a VVER-1000-es blokkokhoz - jelentette a Bloomberg. A vállalat vezérigazgatója, Daniel Roderick a héten járt Ukrajnában, ahol arra hívta fel tárgyalópartnerei figyelmét, hogy olcsóbb lenne javítani a meglévő erőművek működését, mielőtt újak építésébe fognának. (Az ország áramellátásának felét biztosítják az atomerőművek.) Roderick segítséget is ígért ehhez, valamint ahhoz, hogy jobban integrálják az ukrán áramellátó hálózatot az európai rendszerhez.

Ezzel ki is jelölte a teendők fontossági sorrendjét. Az Energoatom ugyanis mer nagyot álmodni: partnert váltana a tervezett ukrán üzemanyaggyártó üzem felépítésében. A korábbi kijevi kormány 2010-ben a TVEL-lel kötött szerződést arról, hogy 50-50 százalékos vegyesvállalatot hoznak létre a projekt megvalósítására, ám az ukrán-orosz viszony megromlása nyomán megszakadt a felek együttműködése. Az ukránok szerint a TVEL nem teljesítette vállalásait, ezért a Westinghouse-zal folytanák a projektet. Az helyi sajtóértesülések szerint az amerikaiak hajlandóak megfontolni a dolgot.

Magyar gondok

Így aztán nagyon úgy tűnik, hogy a magyar kormány csak az amerikai cégben találhat alternatív üzemanyag-szállítót, ha az is úgy gondolja. Nem véletlen, hogy a kormány kommunikációjában felmerült a Westinghouse neve. Jávor Benedek az Együtt európai parlamenti képviselője ezzel kapcsolatban elmondta, hogy megkereste a céget, amely kategorikusan cáfolta, hogy a magyar kormánnyal tárgyalna - idézte a politikust hír24 hírportál.

Jávor elmondta azt is, hogy az Euratom már egy hete jelezte, hogy a fűtőanyagok kizárólagos, egyoldalú beszerzése nem fér bele az uniós jogba. A döntésről a magyar kormányt is értesítették. Az uniós szervezet kizárólag a fűtőelemek beszerzését kifogásolta. Ha az orosz-magyar szerződés érvényesíthető az üzemanyagról szóló rész nélkül is, akkor akár el is kezdődhet Paks 2 építése, csak valamikor majd módosítani kell ezen a részen. Mivel a szerződések titkosak, nem lehet tudni, mik lennének ennek részletei - bár az Európai Bizottság pénteken jelezte, hogy az Euratommal folytatott vitának a dokumentumait nyilvánosságra fogják hozni, miután a magyar kormány hozzájárulását adta az Európai Bizottságnak, hogy a 2015. március 2-án meghozott döntését "a lehető legszélesebb mértékben nyilvánosságra hozhassa". Azt persze a Miniszterelnökség sietett leszögezni a hvg.hu-nak, hogy "természetesen ez nem jelenti azt, hogy a paksi beruházásról szóló magyar-orosz kormányközi megállapodás alapján 2014. december 9-én megkötött megvalósítási megállapodások - közöttük az üzemanyag-szerződés - minősített jellege megváltozna. Az azokban foglalt adatok továbbra is titkosítottak maradnak". Az EU eközben versenyjogi eljárást is folytat a Roszatommal kötött szerződéssel kapcsolatban.