Az OEP közlése szerint a Magyarországon kezelt külföldi állampolgárok kezeléseiről tételes nyilvántartást vezet, az uniós állampolgárok ellátása után a tagországok mintegy 5,2 milliárd forinttal tartoznak hazánknak. Az elszámolás folyamatos, és nagyságrendileg Magyarország is ugyanennyivel tartozik külföldi biztosítóknak a magyarok külföldi ellátása után - tette hozzá az egészségbiztosító. Az OEP MTI-nek adott tájékoztatását követően azonban az ÁSZ kiadott egy közleményt, amelyben cáfolja az OEP adatait.

A 2012-es központi költségvetés végrehajtásának ellenőrzése során az Egészségbiztosítási Alap belső kontrolljainak értékelésekor megállapította, hogy a nemzetközi elszámolásokból eredő külföldi követelések esetében az analitikus nyilvántartás nem volt naprakész, a jóváírások feldolgozása és a megfelelő számlákhoz rendelése nem volt teljes körű - közölte az ÁSZ. Nem működött folyamatos belső kontroll, amely biztosította volna a külföldi biztosítottak magyarországi ellátása miatt kifizetett összegek továbbszámlázását a külföldi összekötő szerveknek. A rendszer kontrolljaira és szabályozási hiányosságokra visszavezethetően 30 855 esetben nem tudták beazonosítani a külföldi biztosítókat a pontatlan vagy hiányzó azonosító számok miatt, ezért nem tudták kiállítani a számlákat.

Nem egyeztettek a külföldi partnerekkel

A külföldi összekötő szervekkel szemben fennálló követeléseket nem leltározták a leltározási szabályzatban előírt módon és időben, a 2012. év végi követelésállományról (4,8 milliárd forint) a külföldi partner összekötő szervekkel az egyeztetés nem történt meg, ami ellentétes a hatályos jogszabályokkal (Áhsz.) és az OEP belső szabályzatainak előírásaival is.

Az OEP a jelentéstervezethez megküldött észrevételében azt írta, hogy "az Egészségbiztosítási Alap tekintetében a nemzetközi elszámolásokból eredő külföldi követelések esetében célszerűnek tartjuk a közösségi jogforrásokban előírtak figyelembevételét a hatályos jogszabályok (Áhsz.) harmonizálásával, illetve kiegészítésével a nemzetközi elszámolások speciális helyzetével."

Az OEP észrevételét az Állami Számvevőszék nem fogadta el, mivel a nemzetközi elszámolásokból eredő külföldi követelésekre vonatkozó közösségi jogforrások nem az egyes tagállamok összekötő szervei között fennálló követelések és tartozások egyeztetésének rendjét szabályozzák, hanem az egyeztetés után kialakult adós-hitelezői pozíciók kimutatását írják elő aszerint, hogy benyújtott, rendezett vagy vitatott követelésről van-e szó, továbbá ezen beszámoló elkészítésének határidejéről, beküldéséről, annak bizottság általi elfogadásáról rendelkeznek - írta az ÁSZ.

Indoklásában az Állami Számvevőszék közölte, hogy az uniós szabályozás nem ütközik a hatályos magyar szabályozással, sőt az uniós szabályozásnak az OEP akkor tud megfelelni, ha a követelések és kötelezettségek egyeztetését előzetesen elvégezte. Ezért az ÁSZ nem tudta elfogadni, hogy a követelések leltározása a zárszámadásig nem készült el.

Mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a számvevőszéki ellenőrzés tételes és tényszerű megállapításait sem a jelentéshez csatolt észrevételében, sem pedig az MTI-nek megküldött tájékoztatójában nem cáfolta érdemben, ezért az Állami Számvevőszék a fenti megállapításait továbbra is fenntartja - közölte a számvevőszék.

Mást mondott az OEP

Az MTI azért kereste meg az OEP-et, mert Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke kedden a zárszámadási törvény parlamenti tárgyalásakor külön felhívta a figyelmet az Egészségbiztosítási Alapot érintően arra, hogy - "miközben az egészségügy több tízmilliárd forintnyi szállítói tartozás alatt nyög" -, úgy halmozódott fel ötmilliárd forintnyi kintlévőség magyar kórházakban kezelt külföldi betegek ki nem fizetett és be nem hajtott számláinak végösszegeként, hogy arról még csak leltár és elszámolás sem készült.

Az OEP sajtóosztályánaktól kapott tájékoztatás szerint az egyeztetések és a számlák kiállítása mögött tételesen igazolható számlák, ennek megfelelően tételes nyilvántartás áll rendelkezésre, ezek nélkül nem is lehetne magalapozott igényt benyújtani a többi tagország felé.

Az európai egészségbiztosítási kártyával rendelkező EU-s állampolgárok magyarországi ellátása után a tagországok mintegy 5,2 milliárd forinttal tartoznak az OEP-nek, ezek között van 2010 előtt keletkezett számla, de van egy, mintegy 1,3 milliárd forint értékben idén keletkezett, még nem lejárt határidejű is. Ugyanakkor felhívták a figyelmet, hogy ebben a rendszerben - amelyben a tagállamok kölcsönösen ellátják egymás polgárait -, a magyar állampolgárok külföldi (EU-n belüli) azonnali ellátása miatt Magyarországnak is vannak fizetési kötelezettségei, amelynek mértéke a kinnlevőséggel közel azonos nagyságrendű - annál kicsit nagyobb -, 5,248 milliárd forint.

A egészségbiztosítási pénztár közleményében emlékeztet arra, hogy az Európai Unióhoz 2004-ben történt csatlakozás óta vonatkozik Magyarországra is az a szabályozás, amely szerint az azonnali orvosi ellátást igénylő esetekben az európai egészségbiztosítási kártya alapján történő ellátás költségeit a tagországok biztosítói számolják el egymás között.
A korábbi EU-s elszámolási szabályok nem tartalmaztak semmilyen határidőt az elszámolásra vonatkozóan, ezért az unió 2010. május 1-jét követően hozta azt a szabályt, amely szerint a számla benyújtását követően 18 hónap áll a tagországok rendelkezésére, hogy rendezzék tartozásaikat. Ebben a rendszerben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a tagországok biztosítóival folyamatosan végzi az elszámolást a tételes számlák alapján - közölte a biztosító, hozzátéve: idén 3,7 milliárd forintot fizetettek ki uniós betegek ellátása után.