Más feltörekvő piaci országok, igaz kedvezőbb eladósodottsági mutatók mellett már korábban merészebb lépésekre szánták el magukat: jelentősen csökkent az alapkamat Brazíliában, de vágtak Dél Afrikában és jelentősen enyhülnek a monetáris kondíciók Törökországban is - emelte ki Bebesy Dániel a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzser. A szakértő úgy gondolja, hogy jelenlegi kedvezőbb környezet fennmaradása esetén Magyarországon további kamatcsökkentésekre is sor kerülhet, azonban a nemzetközi helyzet instabilitása IMF megállapodás hiányában a hazánk kockázati megítélésének gyors romláshoz is vezethet, ami az MNB-t akár újfent kamatemelésre kényszerítheti - tette hozzá a szakértő.

Az eurózónaval kapcsolatos feszültségek enyhülésével a feltörekvő piaci devizák közül érthető módon az elmúlt időszakban különösen jól teljesített a lengyel és a magyar fizetőeszköz. A magyar forint esetében egyre inkább érződik, hogy a nemzetközi összevetésben magas kamatkörnyezet vonzóvá teszi a hazai fizetőeszközt. Mivel a júliusi inflációs adat nem hozott pozitív meglepetést így feltehetően a kamatcsökkentésnél a kockázati felár javulása lehetett a döntő érv - véli Bebesy. A szakember szerint a döntés tartósságával kapcsolatban mindenképpen felmerülhetnek kétségek, az viszont tény, hogy augusztusban tovább erősödött a forint az euróval szemben, és a rövidebb járatú állampapír hozamok is tovább ereszkedtek.

Az ország kockázati megítélést tükröző CDS felárunk a nyár eleje óta fokozatosan ereszkedik, a javulás mértéke nominálisan meghaladja a régiós szomszédjainknál tapasztaltakat. Bebesy szerint jelenleg mind a forint és az állampapír piaci helyzet, mind a CDS árazás kedvezőbb helyzetet mutat, mint tavaly ősszel, amikor az MNB a helyzet romlására hivatkozva kétszer ötven bázispontos kamatemelést hajtott végre, így indokolható volt az óvatos kamatcsökkentés. A jelenlegi árazásokat tekintve a piac arra számít, hogy az elkövetkező egy év során visszafordítva a tavalyi szigorítást, az MNB összesen 125 bázispontos kamatcsökkentést hajt végre.

A külső tagok dönthettek a vágás mellett

Vélhetően a 4 külső tag döntött a vágás, míg a 3 belső tag a tartás mellett - mondja Gabler Gergely, az Equilor elemzője. A hatás vegyes, a forint gyengülése ugyanis azt mutatja, hogy a befektetők nem örülnek a tanács külső és belső tagjai közötti szakadásnak, ám a határidős hozamok alapján láthatjuk, hogy a piac egy ennél nagyobb kamtcsökkentésre is felkészült már. Az üzenet egyértelmű, a monetáris tanács is a recesszióba eső reálgazdaság segítségére siet, amivel az inflációs cél háttérbe kerül - teszi hozzá Gabler, aki szerint az MNB valószínűleg teszteli a piacot, hogy mennyire negatívan reagál a lépésre.

Gabler szerint az év végéig további csökkentéseket láthatunk, sikeres IMF/EU hitelkeret tárgyalások esetén akár 6,25 százalékig vághatja a kamatot a tanács. Megálljt parancsolhat azonban, ha a pénteken kezdődő amerikai Jackson Hole-i konferencia nagy kiábrándulást hoz a nemzetközi piacokon (például ha elmarad a QE3) és ez a befektetők kockázati étvágya ismét lecsökken. Egy nemzetközi piaci korrekció ugyanis érik, hiszen az európai aggodalmak ismét erősödnek, az amerikai várakozások pedig igen felfokozottak, elég csak a négy éves csúcson álló tőzsdeindexekre tekinteni.

Vannak kockázatok

Míg az enyhülő pénzpiaci kondíciók, csökkenő hozamok és kockázati felárak, erősebb szinten stabilizálódó forintárfolyam, valamint a reálgazdasági mutatók alátámaszthatják az alapkamat csökkentését, az enyhülő, de még mindig jelenlevő stabilitási kockázatok, valamint az erősödő inflációs kockázatok a kivárást indokolhatták volna - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, aki ezért egyelőre nem számít a kamatcsökkentés folytatására. Arra majd az IMF tárgyalások lezárását követően kerülhet sor.

Suppan az év végéig további 25 bázispontos kamatcsökkentésre számít, amire a negyedik negyedévben kerülhet sor. Ezt a jövő év első felében további 50 bázispontos kamatcsökkentés követheti, így a jövő év végén 6 százalék lehet az alapkamat.