BUX
38657

Az EU nélkül meghalna a kockázati tőkepiac

A magyarországi kockázati tőke iparág mára jórészt a nemzetközi sztenderdek szerint működik, fejlődésében nagy szerepük van a 2010 óta futó Jeremie-programoknak, amelyeknek a befektetési időszaka az év végén lezárul - derül ki az MNB által készített tanulmányból, amely a szektor 2010 és 2014. június 30. közötti befektetési aktivitását elemzi.

Domokos László, 2015. február 3. kedd, 17:43

Eszerint a vizsgált időszakban az összes befektetői hozzájárulás (commitment) 71,71 százaléka a 70 százalékban uniós forrású Jeremie-alapokhoz kötődik. A forrásoknál feltűnő a private equity (PE) szempontjából tradicionálisnak tekinthető intézményi befektetők - főként a nyugdíjalapok, biztosítói portfóliók - nagyon alacsony hányada, illetve teljes hiánya.

A kínálati oldalon a banki források jelen vannak, azonban ezen banki források többsége állami hátterű bankoktól (alapvetően az MFB-től) származik - állapította meg Végh Richárd, az MNB piacfelügyeleti igazgatója. A befektetői hozzájárulások arányait tekintve a magánbefektetők ugyan a harmadik legnagyobb forrást biztosították az alapok számára az időszak alatt, amely források megjelenése alapvetően a Jeremie-alapok elindulásával esik egybe. A finanszírozás funkcióját tekintve pedig az időszak alatt létrehozott és elindult alapok csak nagyon kevés hányada fókuszál a magvető (seed) szakaszban lévő vállalatok finanszírozására.

Az MNB az egyedi adatszolgáltatás keretében összesen 37 alapról kapott információkat, közülük azonban két alap nem közölt egyedi tranzakciós adatokat. Az alapok közül 27 a Jeremie-programok keretében jött létre.

Az elemzett alapok összesen 216 ügyletet valósítottak meg, míg a befektetések - ide értve a follow-on típusú befektetéseket is - összértéke 57,99 milliárd forint volt. Majd a 2014 harmadik negyedév végi adatok szerint 271 befektetést hajtottak végre a kockázati tőkealapok 72 milliárd forint értékben, valamint 8 milliárd forint kölcsönt is nyújtottak. Az átlagos befektetési érték 294 millió forintra nőtt a negyedévben. (A negyedik negyedévi adatok mostanában érkeznek be az MNB-hez.) Az indikatív ajánlatok (ezt a befektetők teszik a megcélzott cégeknek) mintegy feléből lett üzletkötés, ami megfelel a nemzetközi tendenciának - mondta Végh.

Kattintson a nagyításhoz!Forrás: MNB
A Jeremie-alapok jegyzett tőkéje a 2014. június végi adatok szerint 136 milliárd forint, ebből mintegy 60 milliárdot akkor még nem helyeztek ki.

A befektetések finanszírozási funkció szerinti tagolása szerint mind a befektetések száma, mind a befektetések volumene alapján a startup cégekbe történő kihelyezések voltak a meghatározóak: az ügyletek száma alapján számolt részarányuk meghaladta a 62 százalékot, míg a befektetési volumen szerint csaknem 70 százalék.

Sokan már elbuktak

Tavaly június végéig összesen 50 esetben volt exit a befektetéseknél. A Jeremie-alapokhoz köszönhetően 12 kiszállásból kettő volt sikeres (trade sell), a többi tíz pedig bukás (leírás). (Ez alapvetően nem rossz arány, mivel a kockázati tőkénél megszokott, hogy tíz befektetésből csak kettő lesz sikeres, ezek hozama azonban kompenzálja a többi nyolc veszteségét.) Az alapok befektetési időszaka még nem zárult le.

Megnyugtató, hogy az MNB elemzése szerint az alapkezelési díjak átlaga (2,43 százalék) és mediánja is kis mértékben meghaladták a PE iparág nemzetközileg tipikusnak mondható értékét (2 százalék), ugyanakkor a sikerdíjak mediánja megegyezik a nemzetközileg jellemző értékkel (20 százalék).

Hova menjen a pénz a jövőben?

A jövőben a pre-seed és seed szegmensekben szükséges lenne további állami szerepvállalásra - minél korábbi szakaszú finanszírozásról van szó, annál jelentősebb állami szerepvállalás lehet indokolt -, mivel egyrészt az ilyen nagyon korai fázisú befektetések elsődlegesen nem a magánbefektetői szándékoknak szólnak (túl magas és egyúttal nagyon nehezen értelmezhető a kockázat), másrészt a vizsgált minta befektetési aktivitásánál is igazolható a kihelyezések nagyon alacsony volumene.

A kormányzati források mellett fontos, hogy bizonyos mértékű magánforrásokat is bevonjanak, a döntések pedig piaci alapon szülessenek meg. A kormányzati szerepvállalások az egyetemi spin-off vállalkozásoknál is fontos szerepet töltenek be, amely a hazai piacon is hiánypótló lenne - szól az elemzés konklúziója. Végh szerint a korábbi ezzel kapcsolatos kudarcok tapasztalatait is érdemes majd beépíteni a stratégiába.

Mi lesz a Jeremie után?

A Jeremie-alapok jövőbeni alakulását nagyon nehéz előre látni - olvasható a jegybanki elemzésben. Az alapok befektetési teljesítményét még túl korai lenne megítélni, hiszen még a befektetési periódus sem zárult le. Az alapoknak ugyanis tíz évük van a bizonyításra, utána kell zárniuk a befektetéseiket és elszámolni befektetőikkel.

A magyar piacnak szüksége van a Jeremie-típusú megoldásokra. A befektetési aktivitást szemléltető adatok alapján pedig a nagyon korai fázisú befektetéseknél akár még nagyobb állami szerepvállalásra is indokolt lehet. A támogatási programok uniós szabályozási feltételeinek kedvező változásai pedig a piac további fejlődését mozdíthatják elő.

A jegybank által mélyinterjú keretében megkérdezett tőkealap-kezelők pedig úgy látják, hogy miközben a 2015 végi határidő miatt idén "kihelyezési kényszer" van, a magyar piacon limitált a befektetésre alkalmas cégek száma. Emiatt egyrészt nem biztos, hogy minden forrást el tudnak majd költeni, másrészt az utóbbi hónapokban több pénzt tettek olyan cégekbem, amelyekbe már korábban beszálltak.

Egyelőre nem kell attól tartani, hogy a Jeremie-források 2015 végi elapadása után többéves kiesés jönne a piacon. Lehetőség van ugyanis újabb uniós források becsatornázásara. Ezek révén akár azt is el lehet érni, hogy már 2016 elejétől, folytatódik a "forrásbőség" - mondta lapunk kérdésére az MNB piacfelügyeleti igazgatója.