A jelentés összefoglalója szerint az alapítványok alapító okiratában megjelölt célok, amelyek kimondottan az oktatás bizonyos területeire vonatkoznak, egyértelműen támogatják a kormány gazdaságpolitikát.

Az alapítói vagyonátadással az MNB vagyoni helyzete nem romlott, az alapítványok alapítói tőkejuttatásai az MNB nyereségéből származtak, ugyanakkor az alapítói vagyonátadás nagyságrendjének értékelése kellő alátámasztással nem végezhető el . olvasható a dokumentumban.

Kapcsolódó

Az fb szerint az alapítványok számára történő vagyonrendelés nem veszélyeztette a jegybank elsődleges célját és alapvető feladatai teljesítését. Az MNB a jegybanktörvény által biztosított függetlenség alapján jogosult volt dönteni az alapítványok létrehozásáról és az alapítványi hozzájárulásokról. Az európai tagállami központi bankokra vonatkozó nemzetközi rendelkezések sem korlátozzák a tagok nem elsődleges feladataival kapcsolatos tevékenységet, így a társadalmi szerepvállalást.

Az MNB alapokmányában megfogalmazott támogatási stratégia, továbbá az alapítványi célok megfelelnek a törvényi elvárásoknak. Az MNB által definiált célok megvalósítása érdekében kiválasztott működési forma működőképes és támogatható. Az alapítványok létrehozása erre megfelelő megoldás, amit nemzetközi példák is alátámasztanak.

Szükséges a szoros kapcsolat

Az alapítványok és az MNB szervezeti és személyi kapcsolatai szorosak, ugyanakkor az alapítványok kuratóriumaiban és felügyelőbizottságaiban kisebbségben vannak a jegybankkal munkaviszonyban állók. Az MNB-nek így - ha nem is jogi értelemben - érdemi befolyása van a Pallas Athéné alapítványok működésére, azonban ez az fb véleménye szerint a rendelt vagyon nagyságrendje miatt szükséges is.

Nemzetközi példákat vizsgálva azt is megállapították, hogy a külföldi központi bankok elsősorban a jegybanki feladatokhoz kapcsolódó képzési tevékenységet látnak el. Az MNB tevékenysége részben illeszkedik a külföldi társainak oktatási programjaihoz, de elkötelezettségének széles skálája és anyagi ráfordításának nagysága egyedinek tekinthető.

Ennyi pénzt kaptak

A jelentés szerint az MNB a vizsgált hat alapítvány számára összesen 259,6 milliárd forint pénzeszközt adott át: ebből 2013-ban 2 milliárdot, 2014-ben 245 milliárdot, 2015-ben 12 milliárdot, 2016-ban - a vizsgálat lezárásáig - 0,6 milliárd forintot. Az alapítványoknak átadott ingatlanvagyon könyv szerinti értéke 2014-ben 2,4 milliárd forint volt, 2015-ben pedig további 4,5 milliárd forint értékű ingatlanátadás történt.

A pénzeszköz- és ingatlanátadásokat az MNB az éves eredménykimutatásaiban a jutaléktól eltérő egyéb ráfordítások között számolta el. A pénzeszköz átadása deviza esetén a devizaköveteléseket csökkentette, míg forint esetén a likviditást lekötő instrumentumok (forint kötelezettségek) értékét növelte a mérlegben. A vagyonátadás számviteli elszámolása ráfordításként az eredménykimutatásban a tárgyévi eredmény csökkenésében jelenik meg.

Az fb vizsgálati köre nem terjed ki az alapítványok működésének közvetlen ellenőrzésére, hatóköre az MNB, mint alapító döntéseinek, alapítói jogai gyakorlásának ellenőrzésére korlátozódik - fogalmazott a bizottság.