Az IMF az idén lassuló növekedést és kisebb inflációt vár

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) Magyarországról szóló jelentése az elmúlt évről szólva kiemeli, hogy bár lassult a gazdasági növekedés üteme, a magyar gazdaság figyelemre méltó módon ellenállt a külső gyengülésnek. Az IMF lassuló GDP-bővülés mellett az infláció mérséklődésére, illetve a külkereskedelmi, valamint a folyó fizetési mérleg hiányának emelkedésére számít.
Ádám Viktor, 2002. június 5. szerda, 17:05

A Valutaalap jelentése szerint tavaly a külső piacok gyengélkedése következtében a gazdasági növekedésnek részben a lakossági fogyasztás bővülése adott támaszt, miközben a munkanélküliség mérséklődött. A fiskális politika tavaly expanzióssá vált, az állami beavatkozás élénkítő hatását a GDP 2 százalékára teszi az IMF. A közszféra beruházásainak emelkedésére akkor került sor, mikor a magánszektor beruházásai csökkenni kezdtek, ám a kiadások növelése megnehezíti a középtávú fiskális célkitűzések elérését - jegyzi meg a dokumentum. A Valutaalap elismeréssel szól az árfolyamsáv sikeres kiszélesítéséről, s megemlíti az infláció visszaszorítását is.

Az IMF arra számít, hogy a GDP növekedési üteme a tavalyi 3,8 százalékról az idén 3,5 százalékra lassul, de csökken az infláció is. A pénzromlási ütem az év átlagában 5,4 százalék lehet, az év végére pedig 5,2 százalékra lassulhat. A munkanélküliségi ráta 0,2 százalékponttal 5,5 százalékra mérséklődhet 2002-ben. A megtakarítások GDP-hez viszonyított aránya fél százalékponttal 24 százalékra csökkenhet, míg a beruházások súlya 26,6 százalékról 26,8 százalékra emelkedhet.
Az államháztartás GDP-arányos deficitje a tavalyi 4,9 százalékról 5,7 százalékra növekedhet, az állami beavatkozás élénkítő hatása pedig 2 százalékról 0,9 százalékra módosulhat. Az IMF mindezek mellett arra számít, hogy a külkereskedelmi mérleg GDP-arányos hiánya a tavalyi 3,9 százalékhoz képest 0,4 százalékponttal nő, a folyó fizetési mérleg deficitje pedig 2,1 százalékról 2,9 százalékra emelkedik.

HOZZÁSZÓLÁSOK