A feltörekvő országok nagy összegeket fordítanak mezőgazdasági, természeti erőforrásokhoz kapcsolódó kutatásokra. Legfontosabb kihívások globális szinten a következő 50 évben a víz, élelmiszer, népességnövekedés, fogyasztói szokások változása. A szegénység legyőzése és az innováció kapcsolata kimutatható, emellett kihívást jelent a demokrácia, a népesedés, a járványok, illetve a terrorizmus és a háború - mondta Vasa László, a Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Innovatív Iparágak Kutatóközpont vezetője a Napi Gazdaság innovációs konferenciáján.

Új kontextusba kerülnek a természeti erőforrásokkal kapcsolatos kutatások, a válság ugyanis ráirányította a figyelmet arra, hogy a fenntartható rendszerek felé kell elmozdulni. Előtérbe kerül az élelmiszer-biztonság, az életminőség, a fenntarthatóság, a vízhiány és a környezetvédelem - tette hozzá. A vidékfejlesztésben ugyanúgy szerepe van az innovációnak.
 
A nyitott piacokon fokozódik a kereskedelmi aktivitás, a logisztika egyre fontosabbá válik. A fejlődő országok képesek gyorsabban megvalósítani az innovációkat, gyorsabban el tudják érni a kritikus méretet, egy technológia lemásolásával vagy megvásárlásával, ezzel pedig évtizedeket faragnak le lemaradásukból. Minden ország hajlandó állami transzfereket nyújtani a k+f kapacitások növelésére - azaz egyre több versenytárs lesz a piacon, és nemcsak a szomszédos országokból, mivel a tudás és a technológia még logisztikai akadályokba sem ütközik - fejtette ki Vasa.


A mezőgazdaság GDP-n belüli részaránya alacsony, azonban jelentősége nagy. Nyersanyagként és energiaforrásként jelenik meg, az itt végzett fejlesztések négyszer gyorsabban csökkentik a szegénységet mint az iparban eszközöltek. Ezért folyamatos innovációra van szükség a mezőgazdaság minden területén.