A Napi Gazdaság szerdai számának írása

Ellentétben az ipar állításaival − mondják az Országos Egészségfejlesztési Intézetnél (OEFI) −, több mint száz vizsgálat eredményeinek nemzetközi áttekintése alapján megállapítható, hogy a dohányfüstmentesség bevezetésének semleges vagy pozitív gazdasági hatása van.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. által végzett kutatás nemzetközileg elfogadott módszereket alkalmazva a 2004-es megbetegedési és halálozási adatok felhasználásával számította ki a dohányzás társadalmi káraira vonatkozó adatokat. Az aktív és passzív dohányzás konzervatív becslés szerint 379−397 milliárd forint kiadást okozott a költségvetésnek. Ugyanabban az évben a dohánytermékek jövedéki adójából (183,9 milliárd) és áfájából (73,9 milliárd) összesen 257,8 milliárd forint bevételre tett szert az állam, azaz több mint 120 milliárddal kevesebbet, mint amennyit a polgárok dohányzása miatt elköltött. Az OEFI szerint ugyanezek az arányok érvényesek 2010-re is.

Mekkora kiesés várható a büdzsében?

Éves szinten nagyjából 260−280 milliárd forint jövedéki adó folyik be a dohánytermékek révén, az összeg leginkább annak függvényében változott az elmúlt években, hogy mikor emelkedett a termékek adóterhelése − januárban vagy júliusban. Ha ugyanis az év elejével emelkedett a jövedéki adó, beindult a készletek felhalmozása. Ez akár jelentősen, több mint 30 milliárd forinttal is befolyásolhatja az egymást követő évek bevételi számait, a legnagyobb ilyen eltérés 36 milliárd forint volt. Ez ugyanakkor inkább likviditási kérdés, semmint a fogyasztói szokások megváltozása − persze az is tény, hogy az adott év mutatóját jelentősen rontja vagy épp javítja egy ilyen adat.

A lapunk birtokába került minisztériumi vonalvezető szerint a dohányzás szigorú tiltása révén 13−25 milliárd forint jövedéki adó is kieshet a költségvetésből. Ehhez további 4,5−8,5 milliárd forint áfa is kapcsolódik, vagyis a szigorítás miatt a teljes várható kiesés 17,5−33,5 milliárd forint lehet. Más kérdés, hogy ezt az összeget a fogyasztók valószínűleg elköltik s nem befektetik − hiszen eleve el akarták költeni −, vagyis az áfabevétel más termékekre rakódva végül is visszafolyik az államkasszába, tehát ami valóban mínuszként jelentkezik, az a jövedéki adó.

A kieső jövedékiadó-bevétel a teljes idei évre tervezett 881 milliárd forintnak az 1,5−2,8 százaléka. Az egy évvel ezelőtti, márciusi részletes államháztartási adatokkal éppen megegyező arányban az idén eddig a tervezett 19,6 százaléka folyt be, ez 172 milliárd forint. Tavaly egyébként jelentős mélyrepülésben volt ez az adóbevétel, hiszen a tervezett 892,9 milliárd forint helyett mindössze 856,5 milliárd forint folyt be, ami még a 2009-est is jelentősen, több mint tízmilliárd forinttal alulmúlta.

Jól járnak a nemdohányzók is

A szakirodalom megállapítása szerint már néhány hónappal a dohányfüstexpozíció-ellenes törvények bevezetése után a szívinfarktus miatti kórházi esetek száma 15−30 százalékkal csökken. A szaktárcánál csak ennek következtében kétmilliárd forintos megtakarításra számítanak.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a javulás jelentős mértékben a nemdohányzók körében következett be, a füstmentesebb levegő hatására − mondta el lapunknak Tót Éva tüdőgyógyász. Más országokban a gyors és kedvező egészségügyi eredményeket nem csupán a szabályozással érték el − tette hozzá −, még annak hatályba lépése előtt átfogó és támogatott leszokást segítő programokat indítottak mindenütt. Tót, aki tíz éve foglalkozik ilyen terápiákkal, kifogásolja, hogy ezt itthon csak elkötelezettségből lehet végezni (a foglalkozások ingyenesek). Nincs biztosítva hozzá pénzügyi támogatás, és a kampányok − az OEFI honlapot tart fenn, korábban pedig hirdetéseket is közzétettek − meglehetősen esetleges módon zajlanak. A szakemberek többsége hangsúlyozza: a dohányzás visszaszorítását célzó intézkedéseknek sokoldalúaknak és átfogóaknak kell lenniük, a mostani kapkodó jogalkotás közben viszont erről mintha elfeledkeztek volna.