Az elszámolási törvénytervezet kimondja, hogy a fogyasztói hitelszerződéseknél az árfolyamrés és az egyoldalú kamat- vagy kamatfelár-emelés tisztességtelen alkalmazásából adódó túlfizetést tőke-előtörlesztésként kell elszámolni. Ez közel 1000 milliárd forintos, főként adósság-csökkentéshez kapcsolódó visszatérítést jelent az ügyfelek részére - derül ki az MNB által kiadott közleményből, amelyben a jegybank megállapítja azt is, hogy a bankokat ért tényleges veszteség azonban ennél kisebb lehet.

Az MNB szerint mivel a bankok veszteségének mértéke függ az árfolyamtól, így a bankok törekedni fognak közgazdasági értelemben nyitott árfolyam-pozíciójuk zárására, ami devizakeresletet generál. Az elszámolást követően a forintosítás is devizakeresletet gerjeszt. A devizahitelek átváltása miatt újra nyílik a bankok devizapozíciója, amit az árfolyamkockázat fedezése miatt zárni kell. A bankok a záráshoz devizát fognak vásárolni - fejtegeti a jegybank közleménye.

Az MNB programja mind az elszámolás, mind a későbbiekben a forintosítás esetén a szükséges devizakereslet kielégítését célozza, így a devizaigény nem fog a pénzpiacokon megjelenve nyomást gyakorolni a forint árfolyamára. A devizakínálat biztosítása a jegybank nemzetközi tartalékából történik - közölte az MNB.

A jegybanki program kialakítása során az MNB alapelvként rögzítette, hogy a jegybanki tartalék-megfelelés folyamatosan biztosítva legyen. A jegybanki program két eszközből áll:

  • egy rövid külső adósság csökkentési feltételhez kötött spot (azonnali) euróeladási ügyletből
  • egy hosszabb futamidejű, spot euróeladási ügylettel kombinált devizaswap ügyletből.

A feltételes eszköz esetében az MNB a banki mérlegszerkezetek sajátosságait figyelembe véve azt írja elő, hogy a bankoknak a kapott deviza 50 százalékának megfelelő mértékben kell csökkenteniük rövid lejáratú külső adósságukat. A devizalikviditást a bankok a rövid adósság visszafizetéséig az MNB-nél rövid swap ügyletekben görgetik, így az adott összeg a tényleges felhasználásig a jegybanknál marad. A feltételes jegybanki eszköz esetén a devizatartalék rövid távon csökken, ugyanakkor a rövid lejáratú külső adósság visszafizetésén keresztül mérséklődik az MNB tartalékigénye is, így bővül a jegybank jelenleg meglévő mozgástere.

AZ emellett bevezetésre kerülő hosszabb futamidejű, feltétel nélküli eszköz egy devizapiaci spot euróeladási ügylet és egy hosszú devizaswap (CIRS) kombinációja. Ez az eszköz elsősorban azon bankoknak nyújt fedezési lehetőséget, amelyek hosszú swap-ügyletekre, vagy hosszú adósságra épülő finanszírozási szerkezetükből adódóan nem tudják rövid lejáratú külső adósságukat csökkenteni. A feltétel nélküli ügylet keretében történő euróeladás esetében a devizalikviditás csak éven túli lejáratokon áll a bankok rendelkezésre. A feltétel nélküli eszköz így rövid távon nem csökkenti a devizatartalék szintjét, a tartalék felhasználására - a bankok igényeihez igazodva - időben elnyújtva kerül sor.

Hárommilliárd eurós keret

Az MNB programja 2014. október 13-tól áll a bankok rendelkezésére. A jegybank a programot az elszámolásokhoz kapcsolódó szakaszban legalább 2015. március végéig fenntartja. Az MNB az árfolyamréssel, illetve az egyoldalú kamat- vagy kamatfelár-emeléssel kapcsolatos banki elszámolások fedezéséhez 3 milliárd eurós keretösszeget határozott meg, amiből a jegybank legfeljebb 1 milliárd eurót kínál fel a feltétel nélküli ügyletekre, 2 milliárd eurót pedig a rövid külső adósság csökkentési feltételhez kötött spot euróeladásokra tart fenn.

Az MNB kiköti, hogy minden bank csak az ügyfelekkel szembeni elszámolásokhoz kapcsolódó devizaigényével fordulhat a jegybankhoz a jelen program keretében. A devizatenderek részletes szabályait az MNB a bankokkal való egyeztetést követően alakítja ki.

Emelkedhet a keret

Az MNB szorosan figyelemmel kíséri a lakossági devizahitelek forinthitelekké való konvertálásával kapcsolatos jogalkotási folyamatot. A lakossági devizahitelek forintosításával kapcsolatos szabályozás részleteinek ismeretében az MNB kész a most bejelentett programjának, illetve a bevezetendő két eszközének keretösszegét a szükséges mértékben megemelni.

A jegybank szerint az MNB programja nem veszélyezteti a jegybanki tartalék-megfelelését, a nemzetközi tartalékok állománya a keretösszeg maximális kihasználása esetén is a nemzetközi pénzügyi intézmények és a befektetők által elvárt szintek fölött marad.