Az MNB elnöke szerint sem fenyegeti válság a hazai jelzálogpiacot (bővített)

A magyar piacok a jelek szerint visszatértek a "subprime-válság" előtti állapotokhoz, a nemzetközi hitelpiaci bonyodalmak amúgy is csak korlátozottan érinthetik a gazdaságot, mondta szerdán Londonban befektetőknek és elemzőknek Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
NAPI Online, 2007. október 3. szerda, 17:45

Az MNB vezetője kijelentette: az amerikai subprime piacról szétterjedő likviditáshiány-járványnak a magyar piacra közvetlen hatása nem volt. Ennek több oka van: a legfőbb az, hogy a két ország jelzáloghitel-piaca igen különböző - jelentette az MTI.

Magyarországon a bankok kisebb arányban helyeztek ki lakáshiteleket kockázatos adósoknak, a hitelösszeg/ingatlanérték ráták jelentősen alacsonyabbak, a lakóingatlan-árak nem nőttek olyan gyors ütemben - sőt az utóbbi években viszonylag stabilak voltak -, és a jelzálog-portfoliók kockázatterítő célú értékpapírosítása sem olyan előrehaladott, mint az amerikai piacon, mondta Simor András. "Alig van olyan tényező, amelynek alapján bármiféle hasonlóságot lehetne találni a magyar jelzálogpiac és az amerikai subprime piaci problémák között" - tette hozzá.

A magyar piacon érezhető közvetett hatás a kockázati prémiumigény időleges erősödése volt, ami érintette a kötvény- és a forintpiacot. Néhány hét elteltével azonban úgy tűnik, hogy már visszaigazodás folyik a piacon; a magyar kötvényhozamok ismét lefelé tartanak, a forint kissé erősödött, és "a jelek szerint visszatértünk a subprime probléma előtti helyzethez" - mondta Londonban a magyar jegybank vezetője.

A jegybankelnök elmondta: az infláció fékezése fontosabb a központi bank számára a gazdasági növekedés ösztönzésénél. Úgy vélte, habár jelentős kockázatok vannak a mezőgazdasági és az energiaárak miatt, ésszerű időn belül csökkenteni lehet az inflációt. Utalt arra, hogy ha a béremelkedés meghaladja a termelékenység növekedését, akkor a bank aligha folytathatja a kamatcsökkentést.

Minap kiadott helyzetértékeléseikben egyébként a vezető londoni elemző és befektetési házak is úgy ítélték meg, hogy a felzárkózó piacok viszonylag épségben átvészelik a likviditáspiaci felfordulást.

Simor András szerdán Londonban azt mondta: most, hogy a subprime piac "kissé kiment a divatból", a befektetőknek más térségek után kell nézniük, ahol valamelyest nagyobb megtérülésben bízhatnak, mint amennyit a korábbinál is alacsonyabb hozamú amerikai kincstárjegy mostanában kínál. Ezáltal a felzárkózó piaci térség még úgy is kikerülhet a jelenlegi helyzetből, hogy a befektetők a válság előttinél nagyobb érdeklődést mutatnak iránta - mondta az MNB elnöke.

Hozzátette: nem tagadható, hogy a magyar gazdaság sebezhetősége lényegesen alacsonyabb, mint akár egy évvel ezelőtt, és felmerül a kérdés, hogy a piac ezt teljes mértékben figyelembe veszi-e, amikor a magyar országkockázatot elemzi.

Simor András nemmel válaszolt az MTI azon kérdésére, hogy van-e az MNB-nek vészforgatókönyve a lakóingatlan-piacról kiinduló esetleges amerikai recesszió és az ezzel járó, meredek világgazdasági lassulás esetére. A jegybankelnök azt mondta: az MNB-nek minden eshetőségre fel kell készülnie, és szoros figyelemmel követi a globális növekedést, a magyar export azonban a legutóbbi adatok szerint 20 százaléknál gyorsabb éves ütemben növekszik, és "ez idő szerint" nem látszanak negatív hatás jelei a magyar exportteljesítményen.

A forint ingadozási sávjának sorsára vonatkozó MTI-kérdésre Simor András úgy fogalmazott, hogy ebben a kérdésben "semmi újdonságról" nem tud beszámolni. Kijelentette: a bank és a kormány "eltérő nézeteket vall" e tárgyban, és "jelenleg itt tartunk". "A sáv van, és mi ennek megfelelően alakítjuk pénzügypolitikánkat", tette hozzá.

HOZZÁSZÓLÁSOK