A Magyar Nemzeti Bank évzáró, "Horgony 2013" című konferenciájának idei vendége Mario Draghi, az Európai Központi Bank és az Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB) elnöke, aki az európai gazdasági konvergenciáról tartott előadást. "Azon tagállamok számára, melyek még nem vezették be az eurót, a fenntartható konvergencia elérése kihívást jelent. Ehhez a nemzeti központi bankok hiteles elköteleződése szükséges mind az árstabilitás elérése, mind pedig az árfolyampolitikájuk közösségi érdekként való kezelése iránt" - mondta Draghi.

Simor András, az MNB elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy a monetáris politika csak addig képes a növekedés ösztönzésére, míg biztosan nem veszélyezteti az árstabilitást. Simor hozzátette: "bízom benne, hogy annyi zsákutca és vakvágány után a magyar gazdaságpolitika vitelében is megerősödik a makrogazdasági stabilitás melletti elköteleződés. A költségvetési politika kiszámítható és fenntartható alapokra helyezése esetén az inflációs célkövetés nálunk is hatékonyan tud működni."

"Próbáljuk meg elképzelni, hogy újra sikeres ország vagyunk. Elismerem, a válság ötödik évébe lépve ez nem egyszerű feladat, de mégis játszunk el a gondolattal" - kezdte beszédét Simor. Mit jelent sikeresnek lenni - folytatta. " Aki dolgozni akar, annak van munkája. Növekednek a jövedelmek. Végül, de nem utolsó sorban nem kell aggódnunk az infláció miatt" - játszott el a gondolattal az MNB elnöke. Hozzátette: az árstabilitás nem a gazdag országok luxusa, hanem a gyarapodás előfeltétele.

Minden olyan országban, amelyre példaként tekinthetünk, árstabilitás van. Vagyis a gazdasági szereplők inflációs várakozásai horgonyzottak - emelte ki Simor előadásában. Árstabilitás mellett érhető el hosszabb távon a legmagasabb növekedési ütem a felzárkózó országokban is. De nem csak az árak, hanem a törvények, rendeletek, adók, a gazdasági környezet kiszámíthatóságának stabilitása is szükséges - hangsúlyozta az MNB-elnök.

Az adósságleépítés sziszifuszi munkává válik növekedés nélkül

A jegybankelnök szerint a magyar gazdaság elsődleges problémája a bizalomhiány. A torzító intézkedések a jövőbe tolták az államháztartási konszolidáció problémáját. A Robin Hood jellegű elvonások tervezhetőségi káoszhoz vezettek. A nyugdíjalapból finanszírozott költségvetési ösztönzés sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Különösen súlyosak voltak a bankrendszert érintő intézkedések, amelyek a hazai pénzintézetek versenyképességét súlyosan rombolták. Az elmaradó beruházások, és a tartósan magas szinten ragadó munkanélküliség rombolja a gazdaság növekedési potenciálját, ami nehezíti az adósságtörlesztést. Lényegében csak a magánnyugdíjpénztári vagyon állami kézbe vétele miatt tudott csökkeni az GDP-hez mért államadósságunk - mondta a jegybankelnök.

Ha viszont bizonytalannak látjuk a jövőt, elhalasztjuk a meghatározó döntéseket, ami makroszinten elmaradó beruházásokat, létre nem jövő munkahelyeket jelent. Növekedés nélkül viszont sziszifuszi feladattá válik az adósságleépítés is. Bizonytalanság övezi ugyanis, hogy Magyarországon mennyi ideig tart az adósságleépítési folyamat, miközben Magyarország - kicsi és nyitott gazdaság - sorsa külső tényezőktől függ alapvetően.

A küzdelembe való belefáradás nagy keresletet támaszt az újszerű gazdaságpolitika iránt, amelyek azzal kecsegtetnek, hogy fájdalom nélkül segítenek alkalmazkodni, de ezek a zűrzavar fokozásával csak a bajokat tetézhetik - figyelmeztetett a jegybankelnök. Hitelessé kell tenni a fiskális konszolidációt, az adósságcsökkentést fenntartható pályára kell állítani, vissza kell állítani a pénzügyi közvetítő rendszer működését, és meg kell állítani a hitelezés visszaesését - sorolta.

A kormányzati döntésekben a rögtönzött átmeneti intézkedések helyett, a hosszú távot kijelölő fokozatos konszolidációnak kell történnie. A beruházási és megtakarítási hajlandóságot torzító adózási döntéseket meg kell szüntetni, intézményi garanciákkal kell a jogbiztonságot helyreállítani - hangsúlyozta Simor.

A keresletélénkítés nem jó gyógyszer

A jegybankelnök azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy hazánknak fiskális keresletélénkítéssel nem orvosolható problémája van, ugyanis a kilábalást bizalmi válság is gátolja. Az eurózónához való felzárkózásunk egy évtizede leállt. A regionális szinten kiemelten magas adó, a fejlettségünkhöz képes nagyvonalú jóléti ellátórendszer egymás hatásait erősítve ásták alá Magyarország növekedési potenciálját.

A strukturális orvoslás már az előző kormányciklusban megkezdődött. A jelenlegi kormány gazdaságpolitikájának fókuszában a munkaerő-piaci ösztönzés áll. Jelentős eredményeink is vannak - mutatott rá Simor -, például leállt a devizahitelezés, a külső adósság lassan, de fokozatosan mérséklődik. De még nem értünk a feladatok végére, hiszen nem sikerült kiegyensúlyozott növekedési pályára állni. Hitelminősítésünk rosszabb, mint bármikor a rendszerváltás óta, versenyképességi mutatóink egyre romlanak - sorolta a jegybankelnök a bajokat.

A bankok nem szívesen hiteleznek

A bankrendszer helyzetéről szólva elmondta: a bankrendszer biztosítja a gazdaság egészséges vérkeringését, a magyar rendszer azonban ezt a funkcióját csak nagyon korlátozottan tudja betölteni. Számos jel utal arra, hogy a bankok nem szívesen hiteleznek, csak drágán és a legjobb minőségű ügyfeleknek - mondta Simor, aki azt is hozzátette: ennek nem likviditási okai vannak, hanem a romló konjunkturális kilátások miatt a megtérülés bizonytalan. A legjobb üzleti terveket is aláássa az üzleti tervezhetőség hiánya.

Az anyabankok visszahúzódása még évekig eltarthat, a tőkeemeléseik csak a rendszerstabilitáshoz kellenek, hogy a leépítés megrázkódtatás nélkül menjen végbe. Nem az aktivitást fedezik - hangsúlyozta.

A kormányzati politika okán a hitelezés és beruházások visszaesésével még nagyobb mértékben rombolja a növekedést - véli Simor -, pedig az állam képes lehetne arra, hogy érdekelté tegye a bankszektort a hitelkihelyezés növelésében. Kiegyezésre van tehát szükség az állam és a bankrendszer között, e nélkül nem számíthatunk a tartós növekedés beindulására - hangsúlyozta Simor.

A jegybank szinte mindig ellenszélben dolgozott

A gazdasági szereplők számára kiszámítható környezetet kell teremtenie a jegybanknak is, amit az árstabilitás megteremtésével érhet el. A siker legfontosabb kritériuma a szisztematikus, következetes és transzparens jegybanki működés. Az árstabilitás tartós elérése akkor válik hitelessé, ha a jegybank egyértelműen kinyilvánítja inflációs célját, és hogy a jegybank minden olyan folyamatot megfékez, ami ez ellen hat. Persze ehhez kell egy támogató fiskális politika is - jegyezte meg.

Az inflációs célkövetés bevezetése egybe esett a legtöbb országban a fiskális fegyelem megerősödésével. hazánkban sajnos a jegybank szinte minden kormány alatt ellenszélben volt kénytelen az árstabilitás érdekében dolgozni, ami sajnos a munka eredményességét is súlyosan befolyásolta - mondta Simor, aki ugyanakkor azt is hozzátette: pedig az inflációs célkövetés a válság alatt is jól vizsgázott.

Simor a japán és az amerikai jegybankokat emelte ki, amelyek úgy döntöttek, hogy explicit inflációs célt vezetnek be. A jegybank az árstabilitást hagyományos eszközök mellett fellendülés idején, válság esetében likviditást nyújtó eszközökkel tudja szolgálni.

Hol van a törés a monetáris tanácsban?

Simor emlékeztetett: a jegybank törvény 2001 óta írja elő az MNB-nek az árstabilitási mandátumot. Inflációs folyamatokra csak árfolyamsávban tudott hatni, ami gátat jelentett. Ez 2008-ban megszűnt. A válság óta ugyanakkor a gazdaság finanszírozhatósága kapott prioritást. A monetáris politika mai dilemmáiról szólva elmondta: ha eltekintünk az adóemelések és a nyersanyag árak hatásaitól, Magyarországon hasonlóan alacsony infláció alakult ki, mint a környező országokban. A visszafogott kereslet ellenére a magánszektor fegyelmezett árazási és bérezési gyakorlata kezd ugyanakkor fellazulni. Félő, hogy a sorozatos extra áremelések eredményeként a gazdasági szereplők a célnál lényegesen magasabb inflációt tekintik normálisnak. A monetáris tanács megosztottsága ennek megítélésében ragadható meg - árulta el Simor.

A jegybank elnök szerint az árstabilitás szempontjából fontos a fegyelmezett árazási és bérezési gyakorlat a magánszektorban. A központi bank növekedési prioritása furcsa egy olyan országban, ahol a gazdaságpolitika az adósság elinflálásában gondolkodik, abból növekedési többlet ugyanis sohasem származott. Az infláció elengedésével még egyetlen országnak sem sikerült tartós növekedés elérnie - tette hozzá Simor. Az inflációs hatások ugyanis az árfolyamba, az árazási és bérezési gyakorlatba beépülnek, amitől a növekedés szempontjából kedvezőtlenebb helyzetben kerülhetünk.

A költségvetési politika kiszámítható és fenntartható alapokra helyezése esetén az inflációs célkövetés nálunk is hatékonyan működhet - véli Simor, aki szerint a bizalomhiány ma a fő probléma. Ennek felszámolása gyors és látványos eredményekhez vezetne.

Draghi: árfolyamhatása lehet a kamatcsökkentésnek

Az ECB elnöke beszédében az euróválságról szólva elmondta: a krízis meghaladása azon fog múlni, hogy a monetáris unió mellé sikerül-e gazdasági, sőt politikai uniót rendelni. Ahhoz viszont, hogy az integrációban előre lehessen haladni, a szuverenitás kérdését is érinteni kell. A gazdasági kihívások ellenére a közös fizetőeszköz előnyei nagyobbak, mint a GMU tagságból származó költségek - jegyezte meg.

A pénzügyi szektor gyengeségei a makrogazdasági egyensúlytalanságokkal együtt az egyik legnagyobb kihívás a közös térségben. Két kivétel nélkül az összes nem eurózóna tagállam az euró csatlakozáshoz szükséges feltételek teljesítésére készen áll. (Draghi nem mondta ki, de a kivételek között valószínűleg Magyarországra is gondolt.) Az eurócsatlakozásnak viszont csak akkor van értelme, ha a felzárkózó ország gazdasági struktúrája már nagy mértékben beilleszkedett az eurózóna gazdasági szerkezetébe, vagyis a reálkonvergencia egy bizonyos fokot elért - figyelmeztetett az ECB elnöke.

Hitelességre is szükség van

Ahhoz, hogy ne alakuljanak ki újabb makrogazdasági egyensúlytalanságok - például hitelbuborék -, az EU a nemzeti gazdaságpolitikát szorosabb felügyelete mellett döntött - tette hozzá Draghi. Bár a monetáris politika nemzeti hatáskörben marad az euró bevezetése előtt, ennek ellenére több nemzetközi szerződés köti a nemzeti jegybankok kezét is, például uniós tagországként a jegybank elsődleges feladata az árstabilitás megőrzése kell, hogy legyen. Az eurótérségen kívüli országok monetáris gyakorlata persze eltér: vannak, ahol az inflációs cél mellett az árfolyam is kötött.

Magyarországon szintén inflációs célkövetés van hatályban, ennek sikeres működtetéséhez viszont a jegybanki hitelességre is szükség van. A hitelesség alapja pedig a jegybanki függetlenség elve. Európa összes jegybankjának intézményi, működési, személyes és anyagi függetlensége alapelv - hangsúlyozta Draghi. Pénzügyi értelemben is minden egyéb állami intézménytől független módon kell a jegybanknak működnie. Hiteles inflációs célkövetéshez - nyitott gazdaságban - a jegybanknak közvetlen a hatása az árfolyampolitikára.

Fenntartható és kiszámítható gazdaságpolitika kell

Draghi szerint indokolatlan kamatcsökkentéssel árfolyam-leértékelődést veszélyeztet a jegybank, amelynek reálgazdasági hatásai lehetnek, például a befektetések terén. Bizonytalan fiskális intézkedésekkel romolhat a gazdaságpolitika hitelessége, ami veszélyeztetheti a jegybank monetáris céljainak elérését. Ennek elkerülése céljából Draghi szerint fenntartható és kiszámítható gazdaságpolitikára van szükség.

A pénzügyi közvetítő rendszer erősségétől is függ a gazdasági növekedés ereje. A bankrendszer kockázatai ezért veszélyeztethetik a növekedést - véli Draghi. Az eurócsatlakozás előtt a jegybank szerepe is jelentős, hogy minél hitelesebben elérje az árstabilitást, és hogy az árfolyampolitikában is stabilitást érjen el.

A célok között a fenntartható gazdasági integrációt és a reálkonvergenciát említette Draghi előadásának zárógondolataként.