Az MNB nem változtat az inflációs célokon (részletes)

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem változtatja meg inflációs céljait, azaz ez évben 5,5 százalék alatt várja az év végi inflációt, 2003 decemberében pedig 4,5 százalék alatti pénzromlást valószínűsít – mondta tegnap Járai Zsigmond egy szakmai rendezvényen. A jegybank elnöke optimista annak kapcsán, hogy megteremthető a kormány gazdaságpolitikája, illetve a jegybank monetáris politikája közötti összhang, hiszen a kormány és a jegybank is erős magyar gazdaságot tűzött ki célul. Emellett mindkettő szeretné elérni, hogy az ország minél előbb belépjen az Európai Unióba, majd a lehető legrövidebb időn belül az eurózónába is.
Tóth László Levente, 2002. június 5. szerda, 10:44

Magyarország alapvető érdeke, hogy rövid időn belül bevezesse a forint helyett az eurót - hangoztatta a jegybank elnöke. Az eurózónában ugyanis Magyarország jóval nagyobb gazdasági bővülést érhet el, mint azon kívül, emellett az euró megjelenése a magyar vállalatok számos költségét csökkenti majd. Járai kiemelte: az MNB most azzal számol, hogy 2007. január 1-jén váltja fel Magyarországon a forintot az euró, s ehhez a célhoz kell igazítani a monetáris politikát. Az eurózónába csak a maastrichti kritériumok teljesítésével lehet belépni, ez pedig azt jelenti, hogy a jövőben is kiemelt cél az infláció csökkentése, az államháztartási deficit mérséklése, valamint a tartós gazdasági növekedés biztosítása.
Járai Zsigmond utalt arra, hogy az idei választási év miatt az előző kormány elkötelezettségei, illetve az új kormány beígért
lépései következtében az előzetesen tervezettnél magasabb lesz az államháztartási deficit. A jegybankelnök azonban azt
várja, hogy jövőre csökken az államháztartási hiány, és az eurózónába való belépés előtt 2-3 évvel Magyarország teljesíteni tudja a vonatkozó maastrichti előírást. Az MNB elnöke aláhúzta, hogy a gyors gazdasági növekedés és a dezinfláció között nincs ellentmondás, jó példa erre az Egyesült Államok 90-es évekbeli fejlődése, amely alacsony infláció és gyors gazdasági növekedés mellett történt. A tartós gazdasági bővülés és az alacsony infláció azonban csak a fiskális politika és a monetáris politika összhangja esetében valósulhat meg.

HOZZÁSZÓLÁSOK