Az örökségvédelmi rendszer módosítására készül a kormány

Átalakítaná a kulturális örökségvédelem rendszerét az örökségvédelmi törvény és több más jogszabály módosításával a kormány. A parlamenthez benyújtott törvényjavaslat többek között gyorsabbá tenné a nagyberuházások régészeti előkészítését, méltatlan használat esetén kisajátíthatóvá tenné a műemlék ingatlanokat, és szabálysértéssé minősítené a fémkereső műszer jogellenes használatát.
MTI, 2016. május 4. szerda, 18:01

A törvénymódosítás elsődleges célja, hogy a központi háttérintézmények megszüntetésére, átalakítására vonatkozó kormánydöntésből eredő változásokat átvezesse, a kulturális örökségvédelem legfőbb háttérintézménye, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ feladatait megossza a jogutód kulturális örökség védelméért felelős miniszter és a kormány döntése szerinti, külön jogszabályban kijelölendő szerv között.

A javaslat értelmében a hivatal hatósági feladatait (kulturális javak, közhiteles nyilvántartások) a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a nagyberuházások régészeti előkészítéséhez kapcsolódó feladatokat a kijelölendő örökségvédelmi szerv venné át.

A gyorsítást szolgálja

A törvény régészeti vonatkozású módosítása egyszerűbbé és gyorsabbá tenné a nagyberuházások régészeti előkészítését. Mint az indoklásban fogalmaznak, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházások régészeti feladatellátásának átfogó módosítása értelmében az e beruházásoknál elvárható és szükséges gyorsítást az szolgálja, ha valamennyi régészeti feladatot egyetlen, a miniszter egyes kulturális örökségvédelmi feladatait ellátó, jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv lát el.

Az egyéb nagyberuházások esetében a javaslat határidőt szab a feltárásra jogosult akkreditált intézmény nyilatkozatára, hogy a beruházók számára felgyorsítsa és megkönnyítse a folyamatot.

A tervezet pontosítja és összehangolja az építésügyi szakterülettel összefüggő fogalmakat. Az építésügyi szabályozás meghatározza az épített környezet, azon belül az építészeti örökség, az építészeti érték fogalmát, és e struktúrán belül értelmezi az országos, nemzeti szintű védelemként a műemléki védelmet.

Rendszeres felülvizsgálat jöhet

A meg nem fizetett örökségvédelmi bírság köztartozásához kapcsolt új joghatások (jelzálogjog, valamint annak fennállásáig további terhelési tilalom) bevezetése az indoklás szerint azt szolgálná, hogy a terhelt műemlék forgalomképessége növekedjen, így a jelenleg "alig befizetett" és "alig behajtható" tartozások végrehajtása megalapozottabb és hatékonyabb lehessen.

A módosítás jogi szempontból megalapozná a műemlékek kategóriába sorolása további rendszeres felülvizsgálatának elvégezhetőségét.
Az örökségvédelmi hatóság által hozott elsőfokú döntéssel szembeni fellebbezés kizárása az indoklás szerint a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel áll összhangban.

A javaslat szerint műemlékvédelmi érdekből az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvénytől a jelenleginél szélesebb körben el lehetne térni.

HOZZÁSZÓLÁSOK