Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Ha egy business schoolnak szüksége lenne egy esettanulmányra arról, hogyan lehet elszúrni egy repülőtér menedzselését, annak a ferihegyi repülőtér esete tökéletes alapanyagul szolgálhat - kezdi budapesti tudósítását Kester Eddy, az FT régiós tudósítója. A kiinduló helyzet a következő: a nemzeti légitársaság csődbe megy, ezért az ország egyetlen jelentős repülőterének irányítója - amely egy külföldi kézben lévő konzorcium - elbocsátásokat jelent be.

A turistairodák megnyomják a vészcsengőt, arra figyelmeztetnek, hogy a nemzeti légitársaság nélkül sokkal kevesebb ügyfelük lesz. A diszkont-légitársaságok ugyan jórészt kitöltik a versenytársuk csődje után maradt űrt, ám az üzleti utazók nem szeretik a fapadosokat, ezért az ország lekerülhet a térképükről, a konferencia turizmusnak búcsút lehet mondani.

Baj baj hátán

A súlyos alaphelyzetet még súlyosabbnak láttatja, ha figyelembe veszünk néhány további körülményt. A turizmus hozza az ország GDP-jének 8-10 százalékát, és még ennél is nagyobb az aránya a foglalkoztatásban. A legutóbbi adatok szerint a munkanélküliségi ráta 11,6 százalék volt december és február között, ami kétéves csúcs.

A kormánynak üres a zsebe, az EU nyomására mindenképpen teljesítenie kell költségvetési deficitcélját - három százalék alá kell nyomnia a GDP arányos hiányt - és kedvezményes hitelről készül tárgyalni az EU-IMF párossal.

Mit tesz ilyenkor a parlament és a kormány?

Magyarország esetén a repülőtéren és közvetve az egész turisztikai ágazatban kialakult súlyos helyzetre adott válasz az, hogy nyolc héttel a nemzeti légitársaság bedőlése után átsorolják az ország gyakorlatilag egyetlen nemzetközi repülőterének területét, amelynek eredményeként megháromszorozódik az arra eső ingatlanhasználati adó.

A baráti Németország egyik nagyvállalata, a Hochtief 49 százalékos tulajdonában lévő repülőtér-üzemeltető erre válaszul bejelenti, hogy nem képes kigazdálkodni 7,9 millió euró adót a 2011-es 2,4 millió után, kénytelen emelni a légitársaságoktól szedett leszállási díjat.

Vajon segít-e ez új légitársaságok Budapestre csábításában, a turizmus ösztönzésében, az üzleti utazók visszaszerzésében és abban, hogy a turisztikai ipar bevételei, és ezzel adófizetése emelkedjen? - teszi fel a végső szónoki kérdéseket az FT tudósítója.