BUX
38228

Az ügyfél fizetheti a költségcsökkentést is (részletes)

Egy belügyminiszteri irányelv az államigazgatási eljárások költségeinek csökkentésére tesz javaslatokat. Szakértők inkább a renitens ügyfelektől várnak pótlólagos bevételt.

NAPI Online, 2006. március 24. péntek, 08:36

Huszonegy pontból álló irányelvben figyelmeztette Lamperth Mónika belügyminiszter a közintézmények vezetőit arra, hogy a tavaly november 1-jével hatályba lépett közigazgatási eljárásról szóló törvény (ket.), illetve a gyakorlat milyen lehetőségeket biztosít a költségcsökkentésre.
A lista jelentős része a postai kiadásokkal foglalkozik, de kitér a belügyminiszter a tolmácsköltségekre, egyes eljárások felesleges megismétlésének elkerülésére, valamint a késedelmi pótlék bevezethetőségére is (ez eddig csak az adóigazgatásban létezett). Nem csoda, hogy épp a postai kiadásokra - illetve az ezt esetleg kiváltó elektronikus és telefonos ügyintézésre - hívja fel a figyelmet az irányelv, hiszen a ket. jelentős többletterhet ró a közhivatalokra az állampolgárok tájékoztatását illetően. Az esetleges költségcsökkentés így valószínűleg az eddigieknél magasabb szintről indulhat.
Arról viszont, hogy mekkora összeget spórolhat meg az államkassza, egyelőre nincsenek számítások - tudtuk meg a Belügyminisztérium sajtóosztályán. Értesülésünk szerint a jövőben készítenek majd becsléseket a lehetséges megtakarításokról, ám ezt megnehezítheti, hogy a közintézmények zöme - tapasztalatunk szerint - nem gyűjti összesítve a szóban forgó költségelemeket. A tárcánál hangsúlyozták: az irányelv csupán ajánlás, nem kötelező - holott több ponton is a Ket. által meghatározott költségkímélő eljárásokra hívja fel a figyelmet.
Az irányelv kitér például arra, hogy mely esetekben lehet az elektronikus, vagy telefonos utat alkalmazni az ügyfelek tájékoztatására, valamint mely esetekben lehet több témában egy küldeményben tájékoztatni az ügyfelet (például a hiánypótlásra való felszólítással együtt értesíteni lehet az ügy iktatási számáról, a határidőről és az ügyintéző elérhetőségéről). Az alternatív tájékoztatási eszközök használata viszont igen problematikusnak tűnik már az irányelv alapján is, mivel ezeket vagy rögzíthető, visszakereshető formában lehet alkalmazni - vagyis elektronikus aláírással, és az ezzel együtt járó biztonsági lépésekkel, vagy rögzített beszélgetés formájában -, vagy csak akkor, ha nem fűződik a közléshez joghatás. Az elektronikus csatornát javasolja ugyanakkor a miniszter a hatóságok közötti adatcserére. További spórolási lehetőséget jelent, hogy egy-egy hatósági ügyintéző kizárása esetén nem az egész eljárást, csak annak szükséges elemeit ismételjék meg, s ha egy eljárást vagy intézkedést az ügyfél felróható hibájából kénytelen megismételni a hatóság, a többletköltséget az ügyfél viselje. A késedelmi pótlék bevezetése szintén a felelősségteljesebb viselkedés felé szoríthatja az állampolgárokat: az indoklás szerint ugyanis egyes kötelezettségek megfizetésével sokan akár három-négy évet is késnek.
Az ügyintéző állampolgárokra valószínűleg inkább ez utóbbi javaslatok gyakorolhatnak nagyobb hatást, a lapunk által megkérdezett vezető tisztviselők szerint ugyanis az elektronikus ügyintézés általánosabb alkalmazása komoly anyagi és technikai akadályokba ütközik egyelőre. Az áttérés adatvédelmi kérdéseket vethet fel, és problémás lehet az elektronikus levél feladásának és "kézhez vételének" bizonyítása is, így feltehetően ez majd csak az e-ügyintézésben résztvevőknél működhet. Ráadásul egyelőre a levelezés elektronikus és klasszikus változatának költsége között nincs jelentős különbség. A postaköltségen nem valószínű, hogy sokat spórolhatnak majd a közhivatalok, főként mivel az új Ket. előírásai miatt jelentősen bővült az ügyfélkör és a postázandó iratok száma. A főváros közigazgatási hivatalnál például 15-20 százalékos ügy- és iratszámbővülést tapasztaltak tavaly, s a 6,9 milliós postaköltség mintegy egymillió forinttal haladta meg a 2004-est. Egy kisváros jegyzője szerint ügyféloldalon is problematikus az elektronikus tájékoztatás terjedése, a 25 ezres kisváros hivatalához naponta mindössze egy-két e-mailes megkeresés érkezik, ám a rossz tapasztalatok miatt az ügyintézők is ragaszkodnak a rögzített tájékoztatáshoz. Az önkormányzat havonta átlagosan 320 ezer forintot fizet a postának, ám adókivetési időszakban az postaköltség eléri az egymillió forintot is.