Az előzetes választási regisztráció alkotmányban rögzítéséről közölt kommentárt a Der Standard című osztrák napilap. A szerző, Gregor Mayer jegyzetében úgy véli, a magyar miniszterelnök arra hivatottnak érzi magát, hogy hosszú időn át gyakorolja a hatalmat. Megjegyzi, hogy Orbán Viktor a választások előtt egy "centrális erőtér" 15-20 évre történő létrehozásáról beszélt. Néhányan, mindenekelőtt a Fidesz kereszténydemokrata európai testvérpártjai soraiból, azzal akarták elintézni ezt a retorikai fordulatot, hogy egy kissé erőteljesre sikerült metafora egy értékkonzervatív politikus részéről - írta.

A cikk szerint ezzel szemben korlátozó médiatörvény jött létre Magyarországon, megnyirbálták az alkotmánybíróság hatásköreit és egy új alkotmány bebetonozza a jelenlegi kétharmados többség hatalmát. A választójogi törvénnyel Orbán átlép egy határt, mert a választói regisztráció alkotmányban rögzítése közvetve korlátozza a választójogot. A szerző úgy vélte, az Európai Néppártnak a miniszterelnök "ujjára kell koppintania, mielőtt egy másik Fehéroroszországot csinál Magyarországból".

A német Die Welt Orbanizálás Magyarországon címmel közölte Jacques Schuster kommentárját, amelynek alcíme szerint az új választási törvény leleplezi "Orbán Viktor hatalmi politikáját". A szerző úgy vélte, egyelőre nem lehet megállapítani, hogy az előzetes választói regisztráció intézménye "az önkényuralom irányába mozdítja-e el Magyarországot", de a gyanú indokolt, hiszen az Orbán-kormányra az jellemző, hogy "alattomban ragadja magához a hatalmat". A Fidesz-kormány attól sem riadt vissza, hogy kiválasztott csoportokra, vagy akár személyre szabott törvényeket alkosson, a cél pedig mindig a társadalom "orbanizálása" volt. Hasonló megfontolások eredményének tűnik az új választási törvény is - írta a konzervatív lap munkatársa, megjegyezve, hogy a kormányoldal meg sem próbált megállapodásra jutni az ellenzékkel.

A Die Zeit liberális hetilap az online kiadásában Aki nem jelentkezik, az nem is választhat címmel közölte Kata Kottra beszámolóját, amely szerint a bírálók vélhetően joggal állítják, hogy a regisztráció kizárólag a Fidesznek kedvez, és megalapozottnak tűnik a hatalmi manipuláció vádja is. A feliratkozás a választókat mozgósító országos aktivista hálózattal rendelkező pártoknak, vagyis különösen a Fidesznek előnyös - írta. A kormányoldal "beleírta" a regisztrációt az alaptörvénybe, amivel nem csupán az intézmény vélt alkotmányellenességét kifogásoló bírálatokra reagált, hanem arról is gondoskodott, hogy egy új kormány csak igen nehezen vonhassa vissza a reformot - olvasható a lapban.

A Der Spiegel című hetilap online kiadásában Minden hatalmat Orbánnak címmel közölte Keno Verseck cikkét. A szerző úgy vélte, hogy a regisztrációval Orbán Viktor "bebetonozza a hatalmát". Megjegyezte, hogy az alaptörvény hétfői módosítása nélkül az alkotmánybíróság minden bizonnyal alkotmányellenesnek minősítette volna a választói feliratkozás intézményét.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung Nincs elég kamat a rúpián és a forinton című devizapiaci beszámolójában a szerző, Hanno Mussler az MNB kamatcsökkentésével összefüggésben kifejtette, hogy a döntést annak ellenére hozták meg, hogy "a messzi távolba" került a megállapodás az IMF/EU hitelről. Hozzátette, hogy az alapkamat és az állampapírok hozama még így is rendkívül magas, ennek oka pedig "a befektetőket elriasztó politikai bizonytalanság".

A Handelsblatt A magyar jegybank teljes mértékben Orbán miniszterelnök irányvonalát követi című rövid beszámolójában az MNB döntésével kapcsolatban kiemelte, hogy Simor András MNB-elnök "egyre inkább elszigetelődik", és biztosnak számít, hogy hivatali ideje lejárta után Orbán Viktor egy "kormányközeli" személyt állít az intézmény élére.