BUX
39279

Baj lehet, vészjelzés érkezett a magyar állampapír-piacról

Gyenge volt a kereslet a magyar államkötvény-aukciókon, mégsem szabadultak el a hozamok. Ezen búsulva és ennek örülve hátborzongató arra gondolni, hogy a görög állampapírhozamok 40 százalék magasságában járnak.

Ádám Zsigmond, 2011. augusztus 29. hétfő, 12:29

A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Ugyan az euró/forint árfolyam nem produkált nagyobb kilengéseket a héten, nem mondhatnánk, hogy nyugodt, álmos kereskedést folytatnak a hőségtől eltikkadt befektetők. A nemzetközi porondon ugyanis továbbra is jókora feszültség érezhető, bár egyes folyamatok mintha biztató irányba haladnának. Elsősorban a svájci frank kurzusa említhető, amely közelmúltbeli viharos erősödésének sikerült megálljt parancsolni. Az euró jegyzése frankban 1,14 körül jár, pedig nemrég még vészesen közelített a paritáshoz.

A részvénypiacok viszont általában hektikusan reagálnak mindenre, legyen az jó hír vagy rossz. Mintha teljesen a spekulatív pozíciók uralnák az arany piacát − az árfolyam képes órák leforgása alatt több százalékkal változni, s gyakran megmagyarázhatatlan, éppen miért melyik irányba teszi azt. A nemesfém jegyzése mostanában már irányában sem feltétlenül esik egybe a svájci frankéval, tehát nem állítható, hogy szimplán menedékkeresési szempontok mozgatnák a piacot.

40 százalék felett a görögök

A kötvényeknél a fókuszban az eurózóna országai állnak, Görögországban szinte elszabadultak a hozamok, 40 százalékos hozam fölött is lehetett kétéves kötvényt venni a múlt héten. Ez is mutatja, hogy minden erőfeszítés és az újabb és újabb ötletek ellenére nem tekinti a piac megoldottnak a görög problémát. S bár egyelőre nem is az, mindenképpen jó jel kellene legyen, hogy egyes újabb ötletek már kecsegtetnek a megoldás esélyével. Legalábbis ha az eurózóna egészének szempontjából nézzük a dolgot.

Az egyik életképesnek tűnő javaslat az eurózóna államai deficitfinanszírozásának fokozatos uniós alapokra helyezése. Ez nyilvánvalóan a teljes pénzügyi integráció irányába tett lépés lenne, amit sokan nem akarnak, azonban elképzelhető, hogy az euró megmentésére előbb-utóbb nem lesz más választás. A másik, legújabb ötlet, hogy a bajba jutott országok megsegítését a támogató országok biztosíték adásához kössék. Ezt tette Finnország Görögországgal, s máris nagy a felzúdulás, mi lesz, ha más országok is követik példáját. Ez érzékenyen érinti azokat, akik eddig biztosíték nélkül nyújtottak hitelt. A megsegített ország szempontjából pedig annyiban rossz, hogy az ilyen hitelt valóban vissza kell fizetni, ezen kötelezettség elől nem lehet csődbe menekülni. A biztosíték mellett a hitelezők éppen ezért nem érzik úgy, hogy feneketlen kútba dobálják pénzüket, ráadásul újabb és újabb összegeket kell áldozniuk átmeneti megoldásokra. Persze a fizetni nyilvánvalóan nem tudó ország elvesztheti és nagy valószínűséggel el is veszti majd a biztosítékot, s lassan akár minden vagyonát is, ami az adott nemzetgazdaságra nézve beláthatatlan következményekkel járhat. Ötletek tehát vannak, elfogadott megoldás viszont nincs, így titkon nem egy ország retteg attól, hogy − nem is feltétlenül fundamentális, hanem akár pszichológiai okok miatt − kötvényei elindulhatnak a lejtőn, ahol kérdéses, van-e megállás.

Vészjelzés

Ilyen körülmények közt biztató ugyan, hogy a magyar államkötvények normálisnak tekinthető, 7 százalék körüli hozamszinten forognak, azonban vészjelként fogható fel az aukciós kereslet hanyatlása, különösen a hosszú papírokat illetően.

A csütörtöki aukción a hároméves papír ugyan jól szerepelt, mennyiségemelés mellett 6,23 százalékos átlaghozamon kelt el, azonban a nem kompetitív értékesítésen ezen a hozamszinten már egyetlen darabot sem vettek meg a befektetők. Az ötéves kötvényből éppen hogy megfelelő mértékű kereslet mellett a tervezett mennyiség 6,95 százalékon talált gazdára. A tízéves kötvénynél komoly gondok mutatkoztak: a benyújtott ajánlatok volumene nem érte el a kibocsátani tervezett mennyiséget, így az utóbbit 10 milliárdra kellett leszállítani, így keltek el a papírok 7,28 százalékos átlaggal. A két hosszabb papírból nem kompetitív értékesítéssel nem is próbálkozott a kibocsátó.

Ezek az adatok azt mutatják, nincs baj, de bármikor lehet, az államadósság finanszírozása − figyelemmel a bizonytalan nemzetközi helyzet esetleges negatív hatásaira is − hosszú távon nem látszik teljesen megnyugtatónak.