Az Unió valószínűleg kétsebességes lesz, s a válság egyértelművé tette, nekünk az EU északi részéhez kell kötni a sorsunkat, nem délhez. A sikeres felzárkóztatási modell arra épít, hogy régiónk legyen a jövőben Európa termelőüzeme, jó a tőkevonzó képességgel, és emelkedő belföldi megtakarításokkal. Ehhez szükséges, hogy képesek legyünk növelni, de egyúttal kontroll alatt is tartani a fajlagos munkaerőköltséget, miközben az infrastruktúrát vonzó szintre hozzuk. A modell sikerességéhez szükséges, hogy foglalkoztatás stabilan nőjön, ám a növekvő foglakoztatás mellett is szinten maradjon a termelékenység - vázolta a volt miniszterelnök.

A forrásbőség a válság nyomán megszűnt, a növekedés a következő évtizeden lassabb lesz. Ám a régió még így is lehet nyertese a versenynek. Még mindig alacsony munkaerőköltséggel ám magasan képzett munkaerőre alapozva a konvergencia sztori ha lassabban is, de működhet. Mit jelent ez Magyarországnak? Képes e Magyarország ezen a pályán mozogni? - tette fel a kérdést Bajnai. Ezt a modellt 1995 és 2001 között sikeresen követte hazánk. Ekkor a térség vezető országa voltunk. Majd 2001-2006 között túlságosan is elhittük a saját sztorinkat, az ekkor tarthatatlan költekezésbe kezdünk. 2006-ban ugyan drámai korrekció kezdődött ám olyan áron, ami a növekedési potenciált visszavetette. A megbomlott monetáris fiskális egyensúly miatt az eladósodottság megnőtt.

Kapcsolódó

2010-től újabb szakasz kezdődött elszakadtunk a visegrádi négyektől. Azonnali radikális adócsökkentéssel a polgároknak kedvezett a kormány, ám egyúttal a transzfereket sem csökkentette, hogy az embereknek is kedvezzen. Ez egy válság során kivitelezhetetlen, ennek lett következménye az unortodox gazdaságpolitika - ami nem más mint időnyerés, halogatás. Az elmúlt két év arról szólt, hogy a maradék növekedési tartalékot is feléltük.

A jövőt felélte az Orbánn-kormány

Korábban élenjárók voltunk a külföldi tőkebefektetések vonzásában - ám túladóztatással a befektetői bizalmat annyira errodáltuk, hogy már kritikus szint alá csökkent a tőkebeáramlás. A nyugdíjpénztárak államosításával is a jövőnket éltük fel, a befolyt pénzből költségvetési lyukakat foltoztunk be, ami közgazdasági értelemben bűn. Anélkül éltük fel a jövőt, költöttünk el jelenbeli problémákra több havi jövőbeli nyugdíjat, hogy csökkentettük volta eladósodottságunkat. Az alacsony képzettségű társadalmi csoportoknak szintén megfelelő tartalékot jelentenek a növekedéshez - ezek aktivitásának növelése jó cél is - ám a mobilizáláshoz a felhasznált eszközök rettentő károkat okoztak: a 20 százalékos minimálbér emelés miatt az inaktívok belépési korlátja az aktívak közé rettenetesen megemelkedett, szinte lehetetlenné téve számukra a visszatérést a munka világába. A minimálbér emelés miatt 50 ezer munkahely veszik el. Az emelésből ráadásul semmi nem jut el a dolgozókhoz - sorolta Bajnai.

Az felhalmozott államadóssággal négy dolgot lehet kezdeni: kinőni, megszorítani, elinflálni, vagy csődöt jelenteni. Ez utóbbi megoldás a legrosszabb, amit kicsit lemaradva követ az infláció, ami ha elszabadul, már nagyon nehéz megfékezni. Ezért a megszorításnak és a növekedésnek kell megfelelő kombinációját alkalmazni. Az export Magyarországon a GDP 100 százalékát teszi ki, ezért fontos lenne jóban lenni a külső szereplőkkel. De ez a motor csak akkor képes jól működni, ha a beruházások is jól működnek. Márpedig a beruházási ráta hazánkban 13 százalékra csökkent, azaz mélyen az amortizáció alá, márpedig ez felemészti a tőkét, a növekedés alapját.

Bizalom, átláthatóság, korrupció csökkentése

Mit lehet tenni? - tette fel a kérdést Bajnai. Legfontosabb a bizalom helyre állítsa. Az intézmények a jogbiztonság, transzparencia, a korrupció visszaszorítsa, a bürokrácia visszanyesése. A növekedés érdekben újra meg kell alapozni a tőkevonzó és megtartó képességet. Ehhez kapcsolódva meg kell állapodni az IMF-fel, mert nemzeti érdekünk, hogy ez a gazdaság olcsón finanszírozható legyen. Az IMF megállapodás azonban nem csodaszer, az csak haladék, hogy egy kormány jóvátegye a hibáit, amit elkövetett. Olyan egyezséget kellene kötni a bankokkal, hogy legyen ismét hitelezés.
Oktatási reform kell, mert a versenyképesség javításához magasan képzett, alkalmazkodni képes munkaerő szükséges.

A magas hozzáadott értékű szektorok beruházásait is ösztönözni kell. S hogy mi a konklúzió? Magyarország régóta küzd strukturális problémákkal, amit a kormány a kapott jelentős felhatalmazás ellenére csak súlyosbított. Ezért nemzeti érdek, hogy a lehető leggyorsabban azonnali és radikális fordulatot hajtsunk végre - zárta előadását Bajnai Gordon.