Balog Zoltán szerint a vita arról szól, hogy korlátozhatja-e egy tagállam a szabad mozgás elvét, illetve elvárhatja-e hogy azok a diákok, akiknek a képzését az állam finanszírozza az adófizetők pénzéből, annak az országnak a javára, abban az országban dolgozzanak, amelyik a képzésük költségeit magára vállalta.

Az emberi erőforrások minisztere szerint a vita arról szól, korlátozhatja-e egy tagállam a szabad mozgás elvét, illetve elvárhatja-e, hogy azok a diákok, akiknek a képzését az állam finanszírozza az adófizetők pénzéből, annak az országnak a javára, abban az országban dolgozzanak, amelyik képzésük költségeit magára vállalta.

Február 1-ig kell válaszolni

Egy bizottsági forrás pénteken tájékoztatta az MTI-t arról, hogy ebben az ügyben hivatalos levelet küldött a kormánynak a brüsszeli testület. Budapestnek február 1-jéig kell választ adnia a levélben megfogalmazott brüsszeli aggályokra, amelyek arra vonatkoznak, hogy összhangban áll-e az uniós előírásokkal a felsőoktatási hallgatói szerződések magyar szabályozása.

"Ezt a vitát le fogjuk folytatni, és nyilván februárig meg is fogjuk válaszolni ezt a levelet, illetve a pilot eljárásnak ilyen értelemben állunk elébe, hogyha erre sor kerül" - hangsúlyozta Balog. Az úgynevezett pilot eljárás nem minősül kötelezettségszegési eljárásnak. Vagyis a bizottság azt nem állapította meg, hogy a magyar szabályozás ellenkezik az uniós joggal, hanem pusztán tisztázást igénylő pontokra hívja fel a magyar hatóságok figyelmét, és ezekről konzultációt kezdeményez.

A szóban forgó jogszabályok szerint az államilag finanszírozott felsőoktatási helyeket elnyert hallgatóknak szerződést kell kötniük az állammal. Ebben vállalniuk kell, hogy diplomájuk megszerzése után Magyarországon töltik el a képzési időtartam kétszeresének megfelelő időt a végzést követő 20 évben.

Az EU "pilot projektjét" 2008 áprilisában indították azzal a céllal, hogy egyes polgárok, illetve azok bizonyos csoportjai, adott esetben jogi személyek által az uniós jog alkalmazásával összefüggésben felvetett kifogásokat - az érintett tagállam hatóságaival konzultálva - tisztázni lehessen, megelőzve egy esetleges kötelezettségszegési eljárást.

A miniszter azt is tudatta, hogy uniós kollégáival a délután folyamán a pedagógusok társadalmi elismertségének javításáról is tárgyalni fog. Balog az MTI-nek kifejtette, hogy ezzel kapcsolatban beszámol a Magyarországon kidolgozott pedagógus életpályamodellről, amelyben a béremelés éppen azért halasztódik, mert Brüsszel azt várja el, hogy a költségvetés hiánya jövőre is 3 százalék alatt maradjon. Ez a miniszter szerint annak dacára is sikerülni fog, hogy a pedagógusok bérét megemelik, de ezzel Brüsszel egyelőre nem ért egyet - vélekedett az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője.

A romákról és a női kvótáról is tárgyalt Brüsszelben

Balog a romák társadalmi integrációja érdekében tett magyarországi lépésekről és a nagyvállalatok felügyelő bizottságaiban bevezetni tervezett női kvótáról is tárgyalt Viviane Redinggel, az Európai Bizottság alapjogi ügyekért felelős alelnökével. A cigányság helyzetének javítására tett magyarországi intézkedéseket Balog szerint nagyra értékelte az uniós biztos, aki a miniszter elmondása szerint a magyar EU-elnökség idején a bizottságból a leginkább támogatta az európai romastratégiára vonatkozó kezdeményezést. Balog szerint Reding a végrehajtás területén is nagyra értékeli Magyarország szerepét. A miniszter a megbeszéléseken elhangzottakról azt mondta: az alapjogi biztos szerint reménykeltő és elismerésre méltó, ami ma Magyarországon romaügyben történik. A miniszter szerint a bizottság alelnöke a többi között méltatta a magyar közfoglalkoztatási programot is. "Korábban megpróbálták ezt is úgy beállítani az európai közvéleményben, mint valami munkatábort, most ehhez képest pozitív példaként szerepel az országjelentésünkben" - mondta a miniszter, aki azt is hozzátette: biztos nagyra értékelte, hogy a magyar iskolákban az etnikai csoportok közötti meg nem értést csökkentendő tanítani fogják a magyarországi cigányság történelmét.

Azzal a direktívával kapcsolatban, amely előírná, hogy a tőzsdén jegyzett nagyvállalatok felügyelő bizottságaiban legalább 40 százalékban nőket kell alkalmazni, a magyar miniszter továbbra sem ért egyet abban a tekintetben, hogy ezt uniós szinten kellene szabályozni. A bizottság novemberben bemutatott javaslata a 250 főnél több embert foglalkoztató, 50 millió eurónál nagyobb éves forgalmú, tőzsdén jegyzett vállalatoknál írná elő az "alulreprezentált nem" arányának minimum 40 százalékra emelését 2020-ig. Ha ez nem teljesül, akkor a tagállamok szankciókat szabhatnának ki az adott vállalatokra. Az Európai Bizottság szerint ez Európában mintegy ötezer, Magyarországon pedig körülbelül húsz vállalatot érintene.

Balog egyike volt annak a kilenc európai tárcavezetőnek, akik levelet írtak a bizottságnak, és azzal érveltek a javaslat ellen, hogy ezt nem uniós, hanem tagállami szinten kellene szabályozni. A miniszter elmondta: Reding beszámolt neki arról, hogy a szakminiszterek tanácsa számára készült egy dokumentum, amely szerinte eloszlatja az ezzel kapcsolatos tagállami aggályokat. Balog kifejtette, hogy tanulmányozni fogják ezt a dokumentumot, és ennek tükrében döntenek.

Távoliak az álláspontok kvótaügyben

A miniszter elismerte, hogy Magyarországon erre jelenleg tényleg nem létezik konkrét szabályozás, az állami vállalatoknál pedig 0 és 33 százalék között mozog a felügyelő bizottságokban a nők aránya. Balog rámutatott, hogy "kell ez ellen tenni, de nem akarunk brüsszeli előírást", valamint hogy a kormány nem kvótával szabályozná ezt a kérdést.

"Kvótaügyben valóban nem állnak még túl közel egymáshoz az álláspontok" - nyilatkozott Balog Zoltán.

A miniszter arra is kitért, hogy szerinte nagyon fontos lebontani azokat az akadályokat, amelyek meggátolják a nők munkába állását, és úgy véli, hogy ebben Magyarországnak sikerült is fejlődést felmutatnia, mert járulékkedvezmény formájában a munkahelyvédelmi akcióterv is segíti, hogy a nők a gyermekvállalás után visszatérhessenek a munka világába. Fontosabbnak tartaná viszont annak az elvnek a betartatását, amely kimondja, hogy azonos munkáért azonos bér jár.

"Én például azt, hogy ugyanazért a munkáért ugyanaz a bér járjon egy nőnek és egy férfinak, ami ma egyébként számos helyen nem így van, Magyarországon sem, ezt sokkal fontosabb javaslatnak tartanám" - fejtette ki az MTI-nek Balog.

A miniszter ugyanakkor leszögezte: a javaslat célját nem vitatja, de úgy véli, hogy a szubszidiaritás elve szerint minden kérdést azon a szinten kell rendezni, ahol az illetékesség van, és úgy gondolja, hogy "ez ebben az esetben a nemzeti szint".