BUX
38228

BAMOSZ: csökken a biztosítói vagyon aránya

A tavalyi negyedik negyedévben is folytatódott a nyugdíjpénztárak vagyonának trendszerű növekedése, miközben a második legnagyobb részt kitevő biztosítói vagyon aránya fokozatosan csökkent - derül ki a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) negyedéves regiszteréből.

NAPI, 2010. február 23. kedd, 09:48

Az intézményes megtakarítások teljes állománya a tavalyi év végén 8177 milliárd forintot tett ki piaci értéken, ebből a BAMOSZ tagjai által kezelt befektetési alapok összesített nettó eszközértéke megközelítette a 3000 milliárd forintot, míg a regiszter vagyonkezelt vagyona a további több mint 5000 milliárd forint. 

A BAMOSZ regisztere által összesített befektetések több mint felét (3150 milliárd forint) a pénztárak, további közel harmadát pedig a biztosítók vagyona adta. A tavalyi negyedik, és a korábbi negyedévek általános tendenciája szerint a pénztárak vagyona gyorsabban bővült, mint a biztosítói vagyon. Ez utóbbiakon belül a befektetéshez kötött unit-linked termékek vagyona a negyedévben ismét az egyéb biztosítói vagyonoknál gyorsabban nőtt. 

A pénztárak (elsősorban nyugdíjpénztárak) portfolióiban a negyedévben tovább csökkent a magyar bankbetétek, a diszkontkincstárjegyek és a külföldi kötvénytípusú eszközök, illetve a magyar vállalati kötvények, jelzáloglevelek aránya.

A befektetési jegyek továbbra is a portfoliók több mint negyedét adják, ami továbbra is azt erősíti, hogy a külföldi befektetések jelentős részben a költséghatékonyság, és kockázatkezelés szempontjából előnyösebb megoldást kínáló befektetési alapokon keresztül valósulnak meg.

A legerősebb, és az utóbbi évek egyik meghatározó trendje ugyanakkor az, és ez a vizsgált negyedben is látszott, hogy mind a magyar, mind a külföldi részvények aránya fokozatosan nőtt a vagyonkezelt portfoliókban. Az összesített részvényarány a pénztáraknál több mint 35 százalék.

A kezelt vagyon harmada a biztosítóké: ennek kisebb, ám egyre növekvő részét a unit-linked termékek (583 milliárd forint), nagyobb részét pedig az egyéb biztosítói vagyonok, például a biztosítási tartalékok teszik ki (1081 milliárd forint).

A unit-linked portfóliók vagyonának fele részvénybefektetésben fekszik, ezen belül a negyedévben csökkent a magyar, de nőtt a külföldi részvények aránya. Több került a portfoliókba bankbetétből és magyar vállalati kötvényekből valamint jelzáloglevelekből, elsősorban a magyar államkötvények és diszkontkincstárjegyek rovására.  

Tavaly lendületesen emelkedtek a részvénypiacok - különösen a magyar részvénypiac - indexei, ami a 2008-as visszaesés után sokat javított a hosszabb távú teljesítményeken, de a magyar állampapírok hozama is meghaladta a 10 százalékot.

A pénztárak vagyona 2009-ben több mint harmadával nőtt, ami részben a befektetéseken elért 20 - 22 százalékos hozamoknak köszönhető, a 300-350 milliárd forint friss tőkebeáramlás mellett.

Csak a negyedévben a részvények hozama ismét meghaladta a hazai állampapírokét, igaz az előző két negyedévi hozamoktól elmarad az előbbiek teljesítménye. A piaci mozgások eredményeképpen a negyedévben a pénztári vagyonkezelt vagyonok piaci értéke 2,8 százalékkal gyarapodhatott. 

A unit-linked termékek hozama az év eleje óta 25 százalék körül mozoghatott átlagosan, míg a vagyon ennél valamivel kisebb mértékben nőtt, ami elenyésző mértékű tőkekivonást jelenthetett.

Ugyanez látszott a negyedik negyedben is: a nagyobb részvényarány hatására a piaci teljesítmények közel négy százalékkal nőttek, igaz a vagyon „mindössze" 2,7 százalékkal gyarapodott, ami kismértékű, 5-6 milliárd forint körüli tőkekivonást jelenthetett.