Mindenkinek érdeke a pénzügyi kultúra fejlesztése, hiszen a mostani válság kapcsán is látható, hogy mit eredményez a pénzügyekben való járatlanság - mondta Simor András, az MNB elnöke a Mindennapi Pénzügyeink Program által szervezett konferencián arra utalva, hogy a jelenlegi pénzügyi válság kialakulásában milyen eredményekkel járt az, hogy sokan olyan pénzügyi termékekbe fektettek, amelyeket nem is igazán értettek. Hozzátette: manapság inkább a megtakarítás került előtérbe a hitellel szemben, ám mindkettőhöz szükséges, hogy az ügyfelek megfelelő ismerettel rendelkezzenek. Simor megjegyezte, bár létezik hatósági fogyasztóvédelem, de szerinte minden fogyasztóvédelmi tervnél jobb, ha maga az ügyfél a tájékozott, és tudja, hogy mit akar, bízik a szolgáltatóban és tudatosabban viszonyul a pénzügyekhez. Egy képzettebb tudatosabb fogyasztót nem is kell megvédeni, mert meg tudja védeni magát. Ez mindenkinek, az MNB-nek, a szolgáltatóknak, az ügyfeleknek és az államnak is az érdeke - tette hozzá.

Király Júlia, az MNB alelnöke a konferencián arra mutatott rá, hogy szerinte a legnagyobb baj ma Magyarországon az állomány-sérülékenység, ami a nagyarányú devizában denominált hitelfelvétel és a magas államadósság következtében állt elő. Hiába tudjuk most, hogy mit kellene tenni a jövőben, már benne vagyunk - fogalmazott. A lakosság devizában történt eladósodottsága csak lassan fog leépülni, ahogyan a magas államadósság is. Ezek miatt azonban nagyon sérülékeny az ország, a probléma megoldása nagyon lassú és fáradtságos lesz - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy mindezt ráadásul gyorsuló külföldi banki forráskivonás mellett kell megtenni.

Kapcsolódó

Király Júlia arra is rámutatott, hogy a válság nyomán történt változások ellenére még mindig magas a hitel/betét mutató. A válság kirobbanása óta a lakosság a hitelvolumenét csökkentette, miközben a betétállományát csak mérsékelten növelte, miközben a külföldi forráskivonás is gyorsult. (A hitelezés felfutása nyomán egy forint betétre 1,50 forint hitelkihelyezés történt, amiből a hiányzó forrást nyilvánvalóan külföldi forrásból kellett fedeznie a pénzintézeteknek.)

A vállalatok hitelállományának csökkenését ezzel szemben kifejezetten rossz hírnek nevezte, miután ez a gazdasági növekedést is visszafoghatja. Az MNB alelnöke szerint mindebben benne van a globális bankrendszer átalakulása, ám az a fájdalmas folyamat, ami az európai nagy bankredszerek összehúzódásából adódik, még előttünk van. Közrejátszik továbbá a hazánkban kialakult helyzetben az  ország iránti bizalomvesztés is, ami a régióban a leggyorsabb forráskivonást eredményezte. Utóbbit viszont nem ellensúlyozta a túl lassú lakossági betételhelyezés - tette hozzá Király.

Ahhoz, hogy Magyarország egy fenntartható növekedés útjára álljon, fontos lenne a hazai fizetőeszközben denominált, belső megtakarításra alapozott gazdaság. Ennek viszont az alapvető feltételének kellene lennie, hogy az újkori államadósság ne szívja el a háztartási megtakarításokat. Ezért nem alternatíva Király Júlia szerint, hogy a háztartások kizárólag állampapírokat vásárolnak. Amennyiben a lakossági megtakarítások nem kerülnek be a pénzügyi közvetítő rendszerbe és ezáltal a gazdaságba, továbbra is távol leszünk a fenntartható növekedéstől.

Ha nem állampapírba, akkor mibe?

A hazai megtakarítások növelésében az MNB alelnöke szerint az is járható út lenne, ha a magyar lakosság konzervatív maradna és bankbetétekben tartaná a pénzét. Emellett egyik alternatívaként említette viszont a jelzálogpiac fejlesztését. A szakember szerint a fedezett jelzáloglevelet a bankbetétek méltó alternatívái lehetnének, hiszen ez az egyik legbiztonságosabb befektetési forma. Ez azonban azt is feltételezné, hogy a devizahitelezés 2003-as felfutásakor megállt jelzálogpiaci fejlődést újraindítsák - azaz gyakorlatilag újra kellene építeni ezt a piacot.

A háztartási megtakarítások bevonásának másik lehetséges alternatívája lehetne a készpénzhasználat visszaszorítása. Magyarország ugyanis alapvetően egy "készpénzország". Ennek kapcsán üdvözlendőnek tartotta a Széll Kálmán Terv 2.0-ban megjelölt, erre irányuló intézkedéseket, jóllehet az eddigi gazdaságpolitikai intézkedések pont az ellenkezőjét eredményezték.

Király Júlia szerint az elmúlt években csak egyetlen olyan intézkedés történt, amely a megtakarításokat ösztönözte: ez a  kamatadó 5 éven túli eltörlése volt. Ezzel szemben a magánynyugdíjpénztárak felszámolása, a bankadó bevezetése, a tranzakciós adó jelenlegi formája, a végtörlesztés, valamint a cafeteria 2012-es átalakítása során az önkéntes magánnyugdíjpénztárakat érintő változások mind a megtakarítások ellen hatottak.