A GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb előrejelzése szerint a 2014-es, főleg az EU-támogatások révén mintegy 15 százalékkal emelkedő beruházások után 2015-ben sem az állami, sem az üzleti beruházásokban nem várható bővülés. Az MNB alacsony alapkamattal, a növekedési hitelprogrammal és egy, főleg a befagyott kereskedelmi ingatlanok kivásárlására alapított eszközkezelővel ("rossz bank") igyekszik serkenteni a gazdaságot. A befektetési környezet bizonytalansága - ezen belül az állami beavatkozások, piacátrendezések és államosítások mind kiterjedtebbé válása, a fejlesztések banki szempontból is gyakran kérdéses megtérülése - továbbá a bankrendszer kivéreztetése miatt azonban az általános beruházási és hitelezési hajlandóság szerény. A külföldi tőke kiáramlóban van az országból, a jogbiztonság hiánya miatt a hazai tőke jelentős része is kivár, miközben a növekedési hitelprogram eddig csak a hitelállomány csökkenésének lefékezéséhez volt elegendő. Mindebben érdemi változás 2015-ben sem várható - vélik a kutatók.

Idén a reálkeresetek mintegy 3 százalékkal (a közfoglalkoztatottak nélkül csakne 5 százalékkal) emelkednek. A reáljövedelmek 3 százalékkal, a fogyasztás nyolc éve nem látott ütemben, mintegy 2 százalékkal bővül. Jövőre hasonló nominális béremelkedés várható azzal, hogy a minimálbér feltehetőleg az 1,8 százalékra prognosztizált kormányzati inflációhoz közeli mértékben (vagyis az idei 3,6 százaléknál sokkal kevésbé) emelkedik, miközben az infláció 0-ról 2 százalékra nő.

Mivel a közszférában csak néhány foglalkoztatási csoportban lesz nominális béremelés, az összességében mindössze 1 százalék körül várható. A versenyszektorban a 2014-eshez hasonló (4 százalék körüli) béremelés valószínű; egyaránt figyelemmel a minimálbér-emelés enyhülő bérfelhajtó és az emelkedő árszínvonal, valamint a lassuló növekedés hatására. Így 2015-ben összességében a reálkereset és a reáljövedelem szinte stagnál (1, illetve 0,5 százalékkal emelkedik). A fogyasztás ennél gyorsabban, de az ideihez képest lassuló ütemben, 1-1,5 százalékkal bővül. Ebben szerepe van a devizahitelesek tehercsökkenésének is.

A magyar kivitel idén kissé gyorsult, de négy év után először az import volumenének bővülése meghaladja az exportét. Az export gyorsulása az európai konjunktúra javulása és az autóipari beruházások belépésének eredménye, az import ennél mintegy 1,5 százalékponttal magasabb üteme pedig a belföldi felhasználás növekedésének és az energiakészletek feltöltésének következménye. Jövőre a bizonytalan európai konjunktúra és az autóipari beruházások termelésre gyakorolt hatásának gyengülése következtében az export lassul, de a belföldi kereslet lanyhulása következtében az import volumene erőteljesebben.

A 2015-ös költségvetés a GDP-arányos államháztartási hiány csökkentését most sem a növekedés gyorsulását lehetővé feltételrendszer (például vonzó befektetési környezet) kialakítása, a költségvetési alrendszerek hatékonyabbá tételével elérhető megtakarítások révén igyekszik elérni. Ehelyett folytatja az adóemeléseket és megszorításokat, miközben a tulajdonosi szerkezet átalakítására törekszik - vélik a GKI kutatói.

Prognózis (éves változás, százalék)

20142015
GDP3,22,0
Ipari termelés8,05,0
Beruházások15,010,0
Kisker forgalom3,01,0
Kivitel4,03,0
Behozatal5,03,0
Külkeregyenleg (milliárd euró)6,07,2
Euró átlagos árfolyama (forint)308,0320,0
Államháztartás hiánya (pénzforgalmi, milliárd forint)1130,0800,0
Bruttó átlagkereset indexe3,03,0
Fogyasztói árak0,02,0
Fogyasztói árak decemberben0,82,3
Munkanélküliségi ráta decemberben (%)7,57,5
Forrás: GKI