Beijedt dolgozók, nevetséges hatósági bírságok - itt a baj a munkahelyeken

A magyar cégeknek több mind kétharmada megbukik, teljesen mindegy, hogy munkaügyi, vagy munkavédelmi ellenőrzésről van szó. Be nem jelentett dolgozók, elcsalt munkaidő, életveszélyes feledékenységek – napvilágot láttak a hatóságok ellenőrzésének statisztikái.
Dzindzisz Sztefan, 2017. december 5. kedd, 07:10

Biztosan Ön is szeretné, ha cége mindent megtenne azért, hogy biztonságos munkakörülmények között dolgozhasson, vagy éppen minden túlórapénzt, szabadnapot és egyéb juttatást megkapjon, amit a törvény garantál Önnek. Nos, van egy rossz hírünk: statisztikai alapon meglehetősen alacsony az esélye annak, hogy ez valóban így van.

Nemrég kikerült az NGM munkavédelmi és munkaügyi hatóságának jelentése, melyben az első háromnegyed év ellenőrzési tapasztalatait szedték össze. Az eredmény pedig lehangoló: a munkavédelem területén a cégek 76,9 százalékánál tapasztaltak valamilyen szabálytalanságot, míg munkaügyben 71 százaléknál. A dolgozókat nézve már valamivel jobb a helyzet, de büszkék azért arra nem lehetünk, hogy itt is 66,1, illetve 71 százalékos szabálytalansági arányt mért a hatóság.

Tavaly még bejelentették a dolgozókat, idén már nem

A feketefoglalkoztatás még mindig óriási probléma, az idén ellenőrzött dolgozók 15,9 százalékánál találtak is valamiféle problémát. A fő gond, hogy brutálisan romló arányokat láthatunk: amíg 2011-ben még 160 145 munkavállalót ellenőriztek és abból találtak 11 016 feketén foglalkoztatottat, addig idén már csak 60 331 fő bejelentett munkaviszonyát vizsgálták és ebből bukott meg 9 591 fő.

A legrosszabb továbbra is az építőiparban a helyzet, ahol idén az ellenőrizettek több mint 40 százalékánál (!) találtak valamiféle problémát a papírokkal, de a mezőgazdaságban és a vagyonvédelemben is közel 30 százalékos aránnyal szembesültek a munkaügyi hatóság emberei.

A feketefoglalkoztatás leggyakoribb formája továbbra az, hogy egyszerűen nem jelentik be a dolgozókat. Itt természetesen a közterhek befizetését akarja megspórolni a munkaadó, a leggyakoribb indok pedig, amikor szembesítik tettével, "az adminisztrációs hiba". A cégvezetők az összefoglaló jelentés szerint ezen felül szeretik a könyvelőre is kenni a dolgot, mondván biztosan ő mulasztotta el a bejelentést, ahogy azzal is többen megpróbálkoztak, hogy a munkavállaló "próbanapon" van és csak azt követően jelentették volna be.

Teljesen új jelenség a hatóság szerint, hogy egyes munkáltatók a feketén foglalkoztatott munkavállalók egy részét a korábbi évben, években legálisan foglalkoztatták, de a 2016 végén vagy a 2017 elején megszüntették a munkaviszonyukat és a idén már "feketén" történt a (tovább) foglalkoztatásuk.

Az ilyen esetek felderítését sokszor nehezíti, hogy a dolgozók, féltve a munkahelyüket, egyszerűen nem mernek a cég ellen vallani. Illetve van még egy pont, ami ebbe az irányba hat: a kkv-törvény értelmében az első alkalommal lebukókat nem lehet büntetni. Az összefoglaló ezt így fogalmazza meg: "a többség már tudatában van annak, hogy a legsúlyosabb esetben sem kell a bírságszankcióval számolnia és más hátrányos következménye sincs az első jogsértésnek, viszont a bejelentés nélküli foglalkoztatással jelentős költségcsökkentést érhetnek el a befizetendő adók és járulékok megtakarításával."

Szinte minden területen vannak gondok

A feketefoglalkoztatás mellett ugyancsak rengeteg problémát okoznak a munkaidővel kapcsolatos trükközések. Sok helyen például egyáltalán nincs munkaidő-beosztás, ahogy hiányzik a munkaidő-nyilvántartás is. Ezek nélkül pedig lehetetlen követni, hogy ki mennyit dolgozott és ezért mennyi túlórapénz jár neki. Előbbi egyébként leginkább a kereskedelemre volt jellemző, de ezen kívül a vendéglátás, a feldolgozóipar és a gépipar is kiemelten fertőzött terület, míg utóbbival leginkább az építőiparban találkoztak az ellenőrök.

Sajnos sok cégnél máig jellemző, hogy nem fizetik ki időben a munkabért, vagy egyszerűen nem számolnak el róla, ahogy azon esetek száma is megnőtt, ahol a kötelező minimálbért sem adják meg a dolgozóknak. Ez utóbbi esetben sokszor a munkakör módosításával próbálnak kevesebb pénzt fizetni a dolgozóknak a cégek, de előfordult olyan eset is, hogy bár a bért megemelték, de "cserébe" megszüntették a cafeteria-juttatásokat. Érkezett olyan panasz is, hogy "a munkáltató tájékoztatta őket (a dolgozókat) a szakmai minimálbér miatti alapbéremelés szükségességéről, de ezt csak úgy hajlandó megtenni, hogy amennyivel megnövelik a dolgozók alapbérét, ugyanazt az összeget elveszik az ún. mozgóbérből."

A fentieknek következtében 1145 céget büntettek meg összesen 157 753 500 forint értékben. A kkv-törvény értelmében 2700 kisvállalkozás kapott bírság helyett figyelmeztető határozatot. A hatóság egyébként is igyekezett kerülni a bírságolást, hiszen az érdemi döntések közel 90 százaléka anyagi szankció nélküli intézkedés volt, például szabálytalanság megszüntetésére kötelezés (2 004 darab), vagy szabálytalanságot megállapító határozat (3 465 darab).

Biztonságban a munkahelyen?

A munkavédelmi ellenőrzéseket főleg azon szektorokban tartották a hatóság szakemberei, amelyek az utóbbi években is rosszul szerepeltek. Ilyen a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, a gépipar és az építőipar is. (Itt vannak a legveszélyesebb magyar munkahelyek - nem várt adatok.)

A legtöbb problémát a villamosbiztonsági hiányosságok okozták, de a nem megfelelő munkaeszközök is sokszor kerültek a hatóság látóterébe. Ezeket itt mutatjuk be:

Leggyakrabban előforduló mulasztások megnevezéseIntézkedések száma
Veszélyes anyagok alkalmazásából eredő kockázatok becslésével, értékelésével kapcsolatos szabályok megszegése3 221
Munkavédelmi ismeretek hiánya3 060
Létesítmények érintésvédelme2 728
Be- és leesési veszély2 638
Egyéni védőeszköz juttatási rend szabályozásának hiánya1 999
Munkaeszköz nem megfelelő állapota, karbantartás hiánya1 982
Elsősegélynyújtás megszervezésének, elsősegélyhelyek kialakításának, felszerelésének, jelölésének szabályai megszegése1 938
Alkalmassági vizsgálatok rendjét érintő előírások megszegése1 611
Üzemeltetéssel kapcsolatos biztonságtechnikai hiányosságok (védőburkolat, biztonsági berendezés, stb..)1 605
Elhelyezés, telepítés, rögzítés1 330
Figyelmeztető-, és funkció jelölések hiánya1 227
Villamos hosszabbítók, tápkábelek hiányosságai (szerelvények, szigetelés, elhelyezés)1 217
Emelőgép üzemeltetési szabályainak megszegése1 185
Munkabaleseti jegyzőkönyv hiányos, nem megfelelő kitöltése1 096
Botlás- elesés és elcsúszás veszély1 044
Forrás: NGM

Ezen felül voltak az úgynevezett kiemelt érdemi intézkedések is, amelyek a munkavállalók életét, testi épségét, egészségét jelentősen veszélyeztető munkáltatói szabályszegésekre utalnak. A tárgyidőszakban a kiemelt érdemi munkavédelmi intézkedések száma 15 079, a kiemelt érdemi munkabiztonsági intézkedések száma 8 948, a kiemelt érdemi munkaegészségügyi intézkedések száma pedig 1 476 volt. Érdemes kiemelni azt is, hogy a kiemelt intézkedések az összes intézkedés 49 százalékát teszik ki.

És hogy ez mit jelent a gyakorlatban: az építkezéseknél például nincs leesés elleni védelem, vagy ha van is, a dolgozók nem használják. Általános probléma, hogy nem kerítik körbe a munkagödröket, munkaárkokat, ahogy az is, hogy az emelőgépeket, targoncákat olyanok vezetik, akiknek nincs meg a képesítése hozzá. A villamos berendezéseket sokan nem biztosítják, így jelentősen növelve az áramütés veszélyét, ahogy sajnos sokszor az orvosi alkalmassági vizsgálatokat sem végzik el a cégek.

Az egészségügyi intézkedéseknél érdemes még kiemelni a biológiai kóroki tényezőket, amelyek az összes kiemelt munkaegészségügyi intézkedés közel negyedét teszik ki (22 százalék). Ez azért fontos, mert az utóbbi években a mikroorganizmusok (vírusok, baktériumok, gombák, paraziták stb.) által okozott egészségkárosodások az évenként bejelentett, kivizsgált és elfogadott (regisztrált) foglalkozási megbetegedések számottevő arányát adták. Mindezek után szomorú, hogy az összefoglaló szerint még mindig van olyan munkáltató, aki nem biztosította a munkavállalói részére a foglalkozás-egészségügyi ellátást.

Mindezek miatt a hatóság 338 esetben munkavédelmi, 105 esetben közigazgatási bírságot , 96 esetben pedig eljárási bírságot alkalmaztak az állami tisztviselők - a munkavédelmi bírságot 123 713 685 forint, a közigazgatási bírságot 2 362 500 forint, míg az eljárási bírság 6 840 000 forint összegben. Ugyanakkor az érdemi döntéseknek mindössze 3,5 százaléka vont maga után pénzbeni szankciót, a legtöbbször a hiányosság megszüntetését írták elő (7 420 esetben), de hoztak tevékenységet felfüggesztő (3 030) és használatot felfüggesztő (2 902) határozatot is.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

tarosPifta, 2017.12.05 10:32

Szaporodik az alkalmi foglalkoztatás, tele hibákkal.
Ha az hiba, és nem szándékosság.
Az alkalmi foglalkoztatóknak nem kell foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálatot végeztetnie, tehát nem is tudja, hogy milyen betegségei vannak a dolgozónak.
De nem is érdekli, a lényeg, hogy gürizzen, és ne kelljen kifizetni az orvos díját.
A másik, hogy nem tartják be azt a szabályt sem, hogy mennyi bejelentett fő esetén mennyi alkalmi dolgozót foglalkoztathat.
Szóval, lenne mit ellenőrizni a bejelentéseken túl.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html