A 2016-os költségvetést a kormány már tavaly tavasszal beterjesztette, a képviselők kis változtatások után 2015 júniusában már el is fogadták. Az indoklás szerint a kormány decemberről előrehozott költségvetéssel akart stabil gazdasági környezet teremteni. Az előrehozott költségvetési tervezés azonban kockázatos, hiszen még gyakorlatilag ismeretlen makropályára épül és az elfogadása után számos olyan döntés születhet, amely utólagos költségvetési forrást igényelhet. Januárban az államháztartás többlettel gazdálkodott, ami nem meglepő, hisz az adóbevételek ebben a hónapban kiugróan magasak, köszönhetően a decemberi áfa- és szja-befizetéseknek. Ezt a többletet kommentálva látta igazoltnak Orbán Viktor miniszterelnök a hétfői parlamenti felszólalásában, hogy a korai költségvetési tervezés bevált. Ezért már a 2017-es büdzsét is a következő hónapokban elfogadják.

A miniszterelnök azonban arról már nem szólt, hogy a költségvetés korai elfogadásából eredő tervezési hibák is azonnal felszínre kerültek: a kormány egy múlt heti döntésével 11 milliárd forintot vett ki a költségvetési tartalékból. A Rogán-minisztérium felállításra 2,4 milliárd forintot, az államosított és rezsi-csökkentett kéményseprés támogatásra 5,3 milliárd forintot különítette el. A kormány azonban itt nem állt meg, a múlt heti ülésén újabb 8,4 milliárd felhasználásáról döntött. Így február közepére már elköltötte az egész éves tartalék 19 százalékát, 19,3 milliárdot - ami rekord. A tartalékban 80,6 milliárd forint maradt, ráadásul ebből az első félévben csak 20,6 milliárdot használhat fel a kormány. Amennyiben folytatódik a tartalék intenzív elköltése, az előrevetíti a költségvetés közelgő módosítását.

Tömik a lyukakat

A Magyar Közlönyben most megjelent határozatok szinte mindegyike a gyors, nem kellően átgondolt költségvetési tervezésből adódhatnak: a Belügyminisztérium mamutszerve, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Hivatala 33,5 milliárdos költségvetésből gazdálkodik, ennek ellenére már most 2,5 milliárdos többlettámogatásra szorul. A pénz nagy része, 2,3 milliárd beruházásokra, kisebb része bérekre megy a most megjelent kormányhatározat szerint. Más szóval a többletpénz eléri a tervezett költségvetés 7,4 százalékát, vagyis ekkora tervezési hibát "rejtettek el" az intézmény büdzséjében.

Az NFM 3,5 milliárd forintot kap közútfejlesztésre. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma alatt működő Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal költségvetését 511 millió forinttal fejelik meg a költségvetésben szereplő 2,4 milliárdot felül - vagyis itt 20 százalékos a tervezési hiba.

Az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont 950 millió forintos elfogadott költségvetése mellé a tartalékból most 300 millió forintos többletforrást kap - a tervezési hiba itt 31 százalék. Az NGM a tartalékból agrármarketingre150 millió forintot kap, valamint 743 millió forintot a nemrég megszűnhetett fővárosi XV. kerületi Neptun utcai általános iskola felújítására. (A pletykák szerint az iskolában a kormány kínai iskolát alapítana, egyesek ezt sejtették a tavalyi rapid bezárás mögött.) A kormányhatározat nem szól arról, hogy egy bezárt iskola felújítására miért ad rendkívüli keretet a kormány, annyi derül csak ki a szövegből, hogy a pénz az önkormányzati támogatások közé kerül.

A maradványokat is elköltik - nagyot nyer az MNV

A kormány nem csak az idei költségvetési tartalék elosztásáról, hanem a tavalyi költségvetési maradványok újraosztásról is döntött. Így a maradványokból plusz egymilliárdot kap az agrártárca a ménesgazdaságok támogatására, a fejlesztési tárca pedig a minisztérium működési kiadásaira 142 millió forintot  A nagy pénznyelő viszont a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV), amely 29,7 milliárd forintot kap. Ebből az állami vagyonkezelő 18,5 milliárdot fordíthat - a kormányhatározatban nem részletezett - új cégek megvásárlásra, illetve meglevő cégek feltőkésítésére.

A kormány arról is döntött, hogy az MNV 6,8 milliárd forintot költhet új ingatlanok vásárlására és felújításra. Az állam az ingatlanpiacon jelentős szereplővé válhat az idén, hisz a városligeti beruházások mellett két minisztérium Budai várba költözése is napirenden van - így a 6,8 milliárdos plusz pénz nem is olyan sok.

További 2 milliárdot szavazott meg a kormány a maradványokból a Nemzeti lovarda felújítására, és egymilliárdot szánnak a Rubik-kocka múzeum megvalósításának előkészítésére.