BUX
38657

Bencsik: újjáalakul a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) a tervek szerint az eddiginél szélesebb összefogáson alapuló ernyőszervezetként újjáalakul decemberben, - mondta Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyi államtitkára pénteken Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián tartott szakmai tanácskozáson.

MTI-Eco, 2010. november 26. péntek, 13:35

A klímatörvény a fenntartható társadalomért című konferencián Bencsik János kifejtette: a klímaváltozás elleni fellépés és a fenntartható fejlődés feltételeit a társadalom csak közösen tudja megteremteni, ezért e területen minőségi változásra, rendszerszintű szemléleti változásra van szükség. Amennyiben ez nem történik meg, úgy átalakulnak a természeti viszonyok, ennek következtében visszaesik az ország gazdasági teljesítménye, így a társadalom önfenntartó képessége is mérséklődik - tette hozzá.Az államtitkár jelezte: Magyarországon a fenntartható fejlődés kulcsterületeinek kell tekinteni az élelmiszer-önrendelkezést, azaz az élelmiszerek hazai termelésének megerősítését, továbbá az ivóvízellátás nemzeti kézben tartását. Emellett az energiafüggőség csökkentésére is törekedni kell, fejleszteni kell az úgynevezett vízkormányzást, azaz az országba beérkező vizek ésszerű felhasználását. Meg kell erősíteni a katasztrófavédelmet, javítani kell az ország demográfiai helyzetét, a gazdaság kritikus pontjain kockázatelemzéseket kell végezni, a lakosság környezeti és klímatudatosságát ugyancsak erősíteni kell, valamint az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kutatás-fejlesztési programokat az eddiginél jobban szükséges támogatni. Ez utóbbival kapcsolatban Bencsik János megjegyezte: az elkövetkező öt év távlatában a zöldgazdaságban a számítások szerint 150-200 ezer új munkahely jöhet létre. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a szükséges hatásvizsgálatok elvégzését követően e területen megfelelő stratégia kialakítására van szükség, amit ismertetni és el is kell fogadtatni a társadalommal. Jelezte, a szakpolitikai stratégiáknak illeszkedniük kell az általános stratégiai elképzelésekbe. Utalt arra, hogy a hatékonyság érdekében az állami intézményrendszer keretében a klímapolitikáért és az energetikáért felelős állami szervezetek irányítását a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alá rendelik, mivel eddig két tárca - a Nemzetgazdasági és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium - felügyelte ezeket a területeket. Ezzel az a cél, hogy a klímaváltozás veszélyes hatásait a lehető leghatékonyabb módon el lehessen kerülni.Fontosnak nevezte, hogy Magyarország igazodjon az Európai Unió e elképzeléseihez és elvárásaihoz. Ennek érdekében a soros uniós magyar elnökség idején is számolnak az úgynevezett dekarbonizációs útiterv megtárgyalásával. Ezt az útitervet - amely az úgynevezett fosszilis, azaz szénalapú energiahordozók felhasználásának csökkentését tűzte ki célul - a magyar viszonyokra alkalmazni kell. Jelezte egyben azt is, hogy szerinte tartható az a hosszú távú elképzelés, amit az unió is megszabott Magyarország számára, hogy 30 százalékkal csökkenjen az e területen lévő országos kibocsátás mennyisége, azaz mérséklődjön az üvegházhatású gázok levegőbe kerülése. Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) ügyvezető elnöke az MTI-nek arról beszélt, hogy az MTVSZ kidolgozott egy komplex hatásokat figyelembe vevő klíma-törvénytervezetet, amely a kérdéskört főként közgazdasági és szociális alapon közelíti meg. E törvénytervezet lényege, hogy létrehoznák az úgynevezett erőforrás-felhasználási kvótát, amely jutalmazná azokat, akik kevesebbet fogyasztanak, és megfizettetné a többletfelhasználókkal a kvótán felüli felhasználást. Emellett a törvénytervezet létrehozná az úgynevezett zöld piacot, amelynek keretében a kvóta megtakarításokból a fenntartható fejlődést szolgáló különböző szolgáltatásokat és más javakat lehetne vásárolni, például energiatakarékos eszközöket vagy bioélelmiszereket. A törvénytervezet lehetővé tenné azt is, hogy a különböző energiatakarékosságot és klímavédelmet szolgáló eszközöket egy százszázalékosan kamatmentes, visszatérülő alapból finanszíroznák. Ez a törvénytervezet készítői szerint ösztönözné az alternatív, környezetbarát megoldások keresletét.