BUX
37788

Bérkiegészítést kapnak a közszférában - 22 milliárdot osztanak szét

Ugyan általános szakszervezeti tiltakozás mellett, de a kormány meghozta azt a rendeletet, amelyben szabályozza, hogy az adóváltozások által reálkereset-csökkenést elszenvedő közszolgálati dolgozókat hogyan kompenzálja. Az erre elkülönített közel 22 milliárd forint szétosztásáról azonban még kevés az információ.

NAPI, 2011. január 19. szerda, 11:30

A Napi Gazdaság szerdai számának cikkeAz érintett intézményeknek ugyanis január 15-ig kellett felmérniük, hogy pontosan hány dolgozójukat, és milyen mértékben érinti a 16 százalékos szja-kulcs bevezetése, az adójóváírás kivezetése, illetve a gyermekkedvezmény. Egyebek között azt kell összesíteniük az év elején egyébként is túlterhelt intézményeknek, hogy hány dolgozó keres 299 ezer forint alatt, közülük hányan és milyen mértékben kívánják igénybe venni a gyermekkedvezményt, illetve azt, hogy hányan vannak, akik még nem, vagy már nem vehetik igénybe azt. És persze még az is kérdéses, hogy mi történik akkor, ha év közben változás áll be az egyes dolgozók családi állapotában. Ezek alapján lehet csak kiszámítani, hogy az egyes dolgozók mekkora kompenzációra számíthatnak. Azt azonban fontos leszögezni, hogy ez nem illetményemelés: a munkavállalók akkora bruttó kompenzációt kapnak, amivel a nettó keresetük nem változik tavalyhoz képest, míg a többi munkavállaló a befagyasztott bértábla miatt csak az adóváltozások okozta pluszokra számíthat - jegyezte meg Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke. Mivel a kompenzáció, illetve a családi kedvezmény igényléséhez a munkavállalóknak is kell nyilatkozniuk, szakértők szerint adatvédelmi aggályokat is felvet, hogy miért szükséges a munkáltatóknak öt évig megőrizniük a családi állapotokkal kapcsolatban ennyi adatot.Becslésünk szerint a közszféra dolgozóinak több mint kétharmada részesülhet majd különböző mértékben a kompenzációból - mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Fehér József, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára. Az MKKSZ azt továbbra is elfogadhatatlannak tartja, hogy az illetmény alapján esetleg járó kompenzációból levonják a gyerekkedvezményt. Emellett szeretnék elérni, hogy a humán közfeladatot ellátó dolgozókra - például a közalkalmazotti státusból kiszervezett egészségügyi és szociális intézményekben dolgozó orvosokra, ápolókra vagy akár az egyházi intézmények tanáraira - is kiterjedjen a kompenzáció, ne csak a központi költségvetés intézményeinek alkalmazottjaira. A Napi Gazdaság értesülése szerint egyébként már a kormányzat is vizsgálja, hogy a fenti körbe tartozó dolgozók kompenzációja mekkora terhet jelentene a költségvetésnek. Az MKKSZ kifogásolja azt is, hogy csak a 2010-es illetményalap alapján járó bér nominális szinten tartásához ad kompenzációt a kormány, de ebbe például nem számítja bele a tavaly két részletben kifizetett 13 havi bért. Az idei első OÉT-ülésen szintén szóvá tették ezt a szakszervezetek, és bár értesülésünk szerint a kormány megalapozottnak nevezte az észrevételt, azt is világossá tette: ennél nagyobb összegű kompenzációra nincs forrása a költségvetésnek.