Betesznek az adóelkerülőknek

Apró, de alapvetően pozitív változások várhatók a társasági és a szolidaritási különadóban a lapunk által megkérdezett szakértők szerint. Idén januártól lépett életbe, hogy az árfolyamnyereséggel csökkenthetik társasági adóalapjukat azok, akik bejelentett, minimum 30 százalékos részesedésüket legalább kétévnyi tartás után értékesítik.
NAPI Online, 2007. szeptember 13. csütörtök, 12:43

A NAPI Gazdaság cikke

A tartási periódust most egy évre csökkentették, aminek további befektetésösztönző hatása lehet - vélekedik Vadon Enikő, a KPMG adómenedzsere.

Vonzó lehet a befektetők számára az is, hogy helyre teszik az ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozó szabályokat. E kategóriába jelenleg azon országok cégei tartoztak, ahol az adómérték kevesebb a magyar kétharmadánál, és nincs alkalmazottjuk vagy nem végeznek tényleges tevékenységet. A tőlük kapott osztalék nem adómentes, és a velük szemben elengedett kötelezettség sem csökkenti az adóalapot. Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adópartnere szerint ez nem EU-konform, mivel Ciprus is ebbe a kategóriába esik a 10 százalékos adókulcsával, és más tagállamokban lévő cégeket is diszkriminálhat, például holdingtevékenység esetén.

A jövő évtől az uniós tagállamok, illetve a Magyarországgal egyezményt kötött államok cégeit nem lehet ilyen kategóriába sorolni, a többiekét viszont igen. Ezzel az offshore-adóelkerülési lehetőségeket is szűkítik. Egy korábbi hibát korrigálnak azzal, hogy levonhatóvá teszik a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások értékét az adóalapból, ez ugyanis eddig csak az átvevőnél szerepelt növelő tételként. Vadon szerint a 100 millió forintot meghaladó értékű, kutatás-fejlesztést szolgáló beruházáshoz kapcsolódó adókedvezmény megszüntetése nem érint sok céget. A kis- és középvállalkozások számára pozitívum, hogy a jövő évtől a nyereségük felét - legfeljebb 500 millió forintot - különíthetik el fejlesztési tartalékként az eddigi 25 százalék helyett, így halasztottan adózhatnak a tartalékból négy éven belül megvalósított beruházás után.

A különadónál újabb növelő és csökkentő tételeket vezetnek be, többek között a devizás könyvelésre való áttéréshez és a transzferár-helyesbítéshez kapcsolódóan. Így előbb-utóbb társasági adót faragnak belőle a szakértők szerint, ami pozitívum ugyan, de már az adónem bevezetésekor így kellett volna eljárni, vagyis négy százalékkal kellett volna növelni a társasági adó mértékét. A magánszemélyeknek pozitív változást jelent, hogy az adóterhet nem viselő járandóságok, például a nyugdíj után nem kell fizetniük jövőre a különadót.

HOZZÁSZÓLÁSOK