Elkészült Rui Tavares portugál európai parlamenti képviselő jelentéstervezete a magyarországi helyzetről, amelyben többek között arra a kérdésre kívánt választ adni, hogy a magyar kormány eltávolodott-e az uniós szerződés alapértékeket rögzítő, 2. cikkétől és fennáll-e a cikkben foglalt alapértékek megsértésének a veszélye. Tavares a jelentésében megállapítja, hogy az alkotmányos és jogi keretek nagyon rövid időn belül történő változtatások rendszerszintű és általános trendje, valamint ezen módosítások tartalma összeegyeztethetetlen az Európai Unió szerződésének több pontjában - egyebek mellett a második cikkében - lefektetett értékekkel. Emiatt Tavares - aki az Európai Parlament állampolgári jogokért felelős szakbizottságának (LIBE) is tagja - összegzésében úgy véli, hogy - hacsak a jelentésben lefektetett aggályokat nem korrigálják időben és a megfelelő módon - ez a trend a második cikkelyben lefektetett alapértékek egyértelmű és súlyos megsértésének kockázatát eredményezi.

Mikor indulhat a 7. cikk szerinti eljárás?

A uniós szerződés 7. cikkének 1. pontjában leírt eljárás elindítását az uniós jog szerint indoklással ellátva kezdeményezheti az Európai Parlament, ha a kezdeményezést a képviselők kétharmada támogatja. Az eljárást kezdeményezheti az Európai Bizottság vagy a tagországok kormányait képviselő tanácsban a tagállamok egyharmada is, az Európai Parlament hozzájárulásával. A döntést az Európai Unió Tanácsa hivatott meghozni, és ez csak akkor lehetséges, ha a kezdeményezést az érintett országon kívül a tagállamok nyolcvan százaléka támogatja. Mielőtt a tanács meghozná a döntést, a tagállamok kötelesek meghallgatni az érintett ország álláspontját, és ajánlásokat is megfogalmazhatnak számára. A szerződésnek ez a passzusa azt is előírja, hogy a döntés okául szolgáló megállapítások fennállását a tanács köteles rendszeresen ellenőrizni. A jelentéstervezetet először az EP-bizottságnak, majd az Európai Parlament plenáris ülésének is el kell fogadnia, ezért a szöveg egyelőre nem végleges, és feltehetően még többször is módosul majd.

A portugál, zöldpárti politikus arra kéri az EP házbizottságaként működő, úgynevezett elnökök értekezletét, hogy ha a magyar hatóságoknak a jelentésben megfogalmazott ajánlásokra adott majdani válaszai nincsenek összhangban az uniós értékekkel, akkor indítsák el a szerződés hetes cikkének első pontja szerinti vizsgálatot Magyarországgal szemben.

Nem csak Magyarországról van szó!

Tavares a jelentés tervezetében leszögezi, hogy a jelen határozat nem kizárólag Magyarországról szól, hanem elválaszthatatlanul az Európai Unió egészéről. A jelentéstervezet ennek megfelelően általánosságban a tagállamokat is felszólítja arra, hogy tartsák tiszteletben az EU szerződéséből fakadó kötelezettségeket, garantálják és mozdítsák elő az unió közös értékeit.

Tavares emlékezteti az Európai Tanácsot (EiT) a szabadságjogok, a biztonság és az igazságszolgáltatás terén fennálló felelősségére. A képviselő a csalódásának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy az EiT az egyetlen olyan uniós politikai intézmény, amely még nem hallatta a hangját, miközben már az Európai Bizottság, az EP és az Európa Tanács, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), de még az amerikai kormányzat is kifejtette véleményét a magyarországi helyzettel kapcsolatban. Tavares ezért felkéri az EiT elnökét, hogy tájékoztassa az EP-t a testület magyarországi helyzetről szóló értékeléséről és minél hamarabb konzultáljon ez ügyben az EP és az Európai Bizottság elnökével.

A portugál képviselő felszólítja az EU végrehajtó szervét, az Európai Bizottságot is, hogy tájékoztassa az EP-t a magyar alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatos értékeléséről és arra hívja fel a bizottság figyelmét, hogy ne csak az uniós jog konkrét megsértésére összpontosítson, hanem az adott tagállam olyan alkotmányos és jogi rendszerszintű változásainak összefüggésében vonjon le következtetéseket, amelyeknek során a többszörös és visszatérő jogsértések jogbizonytalansághoz vezetnek és ennek nyomán sérülnek a 2. cikkelyben megfogalmazott kötelezettségek.

Tavares javaslata szerint az EP-nek támogatnia kellene annak a négy - a német, a holland, a dán és a finn - külügyminiszternek a kezdeményezését, akik egy, a mainál hatékonyabb, úgynevezett jogállamiság-mechanizmust vezetnének be, hogy biztosítsák, minden tagállamban érvényesülnek az unió alapvető értékei, és adott esetben akár a források megvonásával is szankcionálnák a megsértésüket.

A magyar kormány hajtsa végre az ajánlásokat

A tervezetben Tavares a magyar kormányt felszólítja, hogy a tervezetben szereplő ajánlásokat késlekedés nélkül hajtsa végre annak érdekében, hogy teljes mértékben visszaállítsa a jogállamiságot és annak fő követelményeit az alkotmányos berendezkedésben, a fékek és ellensúlyok rendszerét, az igazságszolgáltatás függetlenségét. Emellett a képviselő erős biztosítékokat kér az alapvető jogok gyakorlására, egyebek mellett a szólásszabadság, a sajtó- és vallásszabadság, valamint a tulajdonhoz való jog biztosítására. (Ezen aggályokra külön-külön pontokba szedve szerepelnek az ajánlások, amelyeket a magyar kormánynak végre kellene hajtania - a szerk.)

Emellett a jelentéstervezet arra is felszólítja a magyar kormányt, hogy tájékoztassa az EP-t, a bizottságot, a Tanács soros elnökségét és az Európa Tanácsot arról, hogy a javaslatban megfogalmazott ajánlásokat milyen módon és ütemben tervezi végrehajtani. A bizottságot és a Tanácsot pedig arra kéri, hogy a rapportőrrel együtt jelöljenek ki felelősöket a magyar kormány által az ajánlások végrehajtásáról küldött információk értékelésére. Amennyiben pedig a magyar kormány által küldött válasz nem felel meg a jelentéstervezetben megfogalmazott ajánlásoknak, arra kéri az Elnökök Értekezletét, hogy indítsák el az EU szerződésének 7 cikkelyében leírt eljárást.

A jelentéstervezetet először az EP-bizottságnak, majd az Európai Parlament plenáris ülésének is el kell fogadnia, így a szöveg egyelőre nem végleges, és feltehetően még többször is módosul majd. Az EP-képviselő jelentésének következtetései viszont nem tét nélküliek, ezeket ugyanis az Európai Bizottság is figyelembe veszi majd a magyar Alaptörvény negyedik módosításáról készülő értékelésekor, úgy ahogy a Velencei Bizottság megállapításait is, amellyel - mint ahogy a bizottság többször hangsúlyozta - szorosan együttműködve alakítják ki a véleményülket. Az Európa Tanács tanácsadó testülete június 15-16-án hozza nyilvánosságra a maga elemzését.