BUX
38657

Bírálja a kormányt az MNB alelnöke - így lehetne segíteni a devizahiteleseken

Kifejezetten káros lenne az inflációs cél felemelése - mondta a HVG-nek Király Júlia, az MNB alelnöke annak kapcsán, hogy a jegybanki, 3 százalékos inflációs cél helyett a kormány 3,5 százalékot tart indokoltnak. A cél felemelése az inflációs várakozások lehorgonyzása ellen hatna - tette hozzá.

NAPI, 2011. február 3. csütörtök, 08:41

Az alelnök kijelentette: szokatlan, hogy egy minisztérium közleményben fejti ki a központi bank kamatdöntéseivel ellentétes véleményét. (Emlékezetes, hogy a nemzetgazdasági tárca többször is bírálta az alapkamat-emeléseket.) Aláhúzta ugyanakkor, hogy nem lehet következtetni az előző ülésen elhangzott javaslatokból a következő ülés kimenetelére.

Arra a felvetésre, hogy a monetáris tanács átalakulásával, a kormánytöbbség által jelölt új tagok belépésével akár elindulhat a kamatcsökkentési ciklus, úgy vélekedett, hogy a most távozó tagokról is azt jósolták négy éve, hogy mindig az enyhítésre fognak szavazni. Mindegyikőjükről bebizonyosodott, hogy függetlenül gondolkodó emberek - fogalmazott.

Aláhúzta: a gazdaságban nem a magas kamat a fő feszültségforrás. A beruházások elhalasztása elsősorban a bizonytalan befektetői környezetre, a magas kamatfelárban megtestesülő, szomszédainkénál jóval nagyobb országkockázatra és a befektetőket elbizonytalanító különadókra vezethető vissza.Bár a banki különadó és a portfólióromlás miatt a felére csökkent, a régióban a legalacsonyabbá vált a banki jövedelmezőség, a veszteséges hitelintézetek összesített mínusza pedig elérte a 170 milliárd forintot, a bankok teherbíró képessége még nem ad okot félelemre, a jegybank stresszelemzései szerint teherbíró a hazai bankrendszer.Király arra számít, hogy amennyiben a háztartások továbbra is úgy viselkednek, mint a válságban, akkor az alacsonyabb szja miatti többletjövedelmet hiteltörlesztésre vagy előtakarékosságra fordítják. Ha viszont befolyásolja a magatartásukat az "állam majd gondoskodik rólad" elv, fékeződhetnek a magánmegtakarítások.Hangsúlyozta: a nehéz helyzetbe jutott adósok komoly társadalmi problémát jelentenek, ám a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása és a különböző adóscsoportok megmentésére vonatkozó tervek a hitel vissza nem fizetésére ösztönöznek, növelve a jól fizető adósok és valamennyi adófizető terhét. A moratórium feloldása ugyanakkor már most is súlyos szociális kockázat, míg az ingatlanpiacon a váratlan túlkínálat veszélyét hordozza. A megoldás - hangsúlyozza az alelnök - csak egy közösen végiggondolt, megfelelően szabályozott piactisztítási folyamat lehet. A bankoknak fokozatosan kellene eladniuk a rossz hitelek fedezetéül szolgáló ingatlanokat.Király szerint az adósokon a kormány alapvetően a hosszú távon kiszámítható gazdaságpolitikával segíthetne. Lengyelországban például nincs devizahitel-probléma, mert bár a zloty ugyanúgy ingadozik a svájci frankkal szemben, a lengyel adósság finanszírozásának kockázati felára a magyarországiénak a negyedére csökkent.A frankhitelek euróra történő átváltása kapcsán az MNB alelnöke úgy vélekedett, hogy ezzel az adós és a magyar pénzügyi rendszer stabilitási kockázatai is csökkennének, ám minden ilyen megoldásnak ára van. A bankok és/vagy a kormányzat segítheti a háztartások döntését, ha valamiképp osztozik a költségeken, ez azonban növelheti az erkölcsi kockázatokat.