Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A Farkas T. nevű magyar személy a NAV árverésén egy kft-től megvásárolt egy mobil hangárt. A kft egy normál áfás számlát állított ki, amely alapján a vevő megfizette a vételárat és az áfát is. Az eladó az áfát befizette, a vevő pedig levonta. Ez rendben is volt addig, amíg a NAV nem ellenőrizte a vevőt, akkor ugyanis kiderült, hogy a magyar áfa-törvény szerint az ingó és ingatlan árverésen vásárolt dolog a fordított-áfa szabályok szerint adózik. Vagyis az áfát nem az eladó részére, hanem az adóhivatalnak kellet volna befizetni. Ezért az adóhatóság 744 ezer forint áfa-különbözetet állapított meg a vevőnek, továbbá - szintén a magyar szabályok szerint - ennek a felét bírságként szabta ki.

A helyzet tehát az volt, hogy az állam nem károsodott, viszont a vevő nem igényelhette vissza az áfát, plusz még meg is büntették, mindössze azért, mert az eladó nem jelezte a számláján, hogy az ügylet fordított adózás alá esik. (Ilyenkor nem az eladó, hanem a vevő köteles megfizetni az áfát.) A vevő sérelmesnek tartotta az eljárást és a bírósághoz fordult, amelyik viszont előzetes döntéshozatalt kért az Európai Bíróságtól.

Több ponton kifogásolták

A nemrégiben megjelent döntés előbb kitér arra, hogy az uniós áfa-irányelv az árverésen vett ingatlanokra írja elő a fordított áfát, mivel az eladó ilyenkor rendszerint csődben van, és nem tudja befizetni az áfát, amit a vevő simán megtehet, hiszen neki mindegy, hogy az eladónak, vagy pedig az adóhatóságnak utalja azt. A magyar szabályozás viszont a fordított áfát - árverési vételnél - kiterjeszti az ingó dolog vásárlására is, márpedig a mobil hangár ilyen, hiszen bármikor szétszerelhető és felállítható másutt.

Az esetnél maradva: ha a vevő nem igényelheti vissza az áfát, akkor az általa megfizetett forgalmi adót visszakérheti az eladótól, vagy ha az már csődben van, akkor az adóhivataltól teheti meg ugyanezt - mondta ki az Európai Bíróság.

A másik probléma az adóbírság volt, amely alapesetben - a magyar áfa-törvény szerint - az adóhiány fele. Viszont - szintén a magyar szabályok szerint - ez méltányosságból mérsékelhető. Miután itt egy adminisztratív hiba történt és az állam nem esett el adóbevételtől, sőt a vevő csalni sem akart, aránytalan a kiszabott bírság. Azt a magyar bíróságnak kell - mérlegelés után - mérsékelnie.

(A korábbi, nagyobb szabású áfaügyről itt olvashat.)