Nincs konszenzus, iszonyatosan szétágazók az elképzelések, amit egymással gyökeresen szembenálló politikai, világnézeti különbségek alapozzák meg - válaszolta arra a kérdésre, hogy ha jó ideje van rengeteg reformelképzelés, miért nem halad előre az ország. A társadalom, de a politikai osztály méginkább szétszakadóban van, de ha az a cél, hogy egy süllyedő országban olyan oligarchikus rendszert hozzunk létre, amely biztosítja az értéktöbblet elvonását, akkor oké - fogalmazott a Modern Magyarország Mozgalom elnöke.

Erős a Kádár-nosztalgia, a paternalista államba vetett hit, amit meg lehet fűszerezni egy árvalányhajas busongással, azaz meg lehet győzni az embereket arról, hogy a nyitottság helyett jobb a befelé fordulás, de ez szegénységhez vezet. Ezzel a modellel megpróbálkoztak már a rendszerváltás után Szlovákiában és Romániában, ami nem sikerült, és óriási áldozatokkal irányt váltani, és az európai értékrendhez legalább kulturálisan közelíteni. Magyarországon ez fordítva van: az első évtizedben az államot a gazdaságtól szétválasztani kívánó erőknek kedvezett a széljárás, majd az ezredforduló után megváltozott a helyzett, a költségvetési kiadások által, a belső fogysztással fűtött, hitelből finanszírozott gazdaságpolitika jött.

Kapcsolódó

Új '68-ra várva

Bokros szerint öt területen (nyugdíjrendszer, egészségügy, oktatás, önkormányzat, adórendszer) kellene reformot végrehajtani. Végre el kellene jutnunk odáig, ahová az 1968-as új gazdasági mechanizmus során már eljutottunk, amely kimondta, hogy a magántulajdon fontos, védendő és egyenrangú az állami tulajdonnal. Nem az államnak kell megmondani, melyik vállalat legyen sikeres, hogy monopóliumok építésével romba döntse a gazdaságot - az állam méretét, hiányát, adósságát is csökkenteni kell, a közigazgatás és a gazdaság torzítása helyett az oktatásra és az egészségügyre kell hangsúlyt helyezni.

Magyarország a GDP 8,3 százalékát költi egészségügyi kiadásra, ami megfelel az OPECD-átlagnak, de olyan mértékben nő a magánszektor hozzájárulása az állami kiadások rovására, ami azt jelzi, hogy szétszakad az egészségügyhöz való hozzáférést gazdag-szegény alapon.

Amellett foglalt állást, hogy az államadósságot gazdasági növekedéssel kellene csökkenteni, illetve idézte a World Economic Forum versenyképességi rangsorában bekövetkezett magyar pozícióromlás részleteit. (Ez utóbbiról nemrégiben mi is beszámoltunk, erről részletesen itt olvashat.)

A szocializmus propagandája, Lengyelország is előzhet

Aki nem érti meg, hogy a profit beruházás, és anélkül nincs prosperitás, nincs növekedés és hosszabb távon alacsonyabb energiaár, az a szocializmust propagálja - mondta Bokros egy brit politikust idézve annak kapcsán, hogy a magyar példát követve a brit Munkáspárt is a rezsicsökkentéssel kampányol. Elmondta, a britek nem értik, hogy egy konzervatív politikai erő hogyan lehet az államosítás pártján.

Az egy főre jutó GDP alapján idén megelőzheti Magyarországot Lengyelország, hazánk a román és a szlovák szinthez kerülhet közelebb. Az, hogy 8-9 éve nem zárkózik fel a magyar gazdaság, azzal magyarázható, hogy nincs elegendő beruházás, jelenleg már a pótlás szintjét sem éri el a legtöbb ágazatban, már a Magyarországon megtelepedett befektetők sem forgatják vissza a profitot. Igazán a háztartási beruházások - azaz a lakásépítések - lelassulása látványos, a hitelekkel és támogatásokkal felpörgetett időszakot követően, miközben a kormányzati beruházásokat az EU-források tartják életben.

A válság előtti folyó fizetési mérleg hiány azért volt rossz, mert azt az állam és a háztartások túlköltekezése okozta, nem pedig a termelőberuházások, mégpedig hitelből. A jelenlegi szufficit szintén az elégtelen beruházási volument tükrözi. A forgalmi típusú adók 16,7 százalékos súlya volt a GDP-n belül 2011-ben annak ellenére számít rekordnak, hogy rengeteg a csalás. Az állami kiadás közel 50 százalék volt 2011-ben a GDP-hez viszonyítva, amin belül kiemelkedően nagy, 8,7 százalék az állam működésére fordított arány - öt szintű közigazgatást sikerült kiépíteni -, de 7 százalék felett van a gazdasági szerepvállalás is, azaz az állam rendkívüli mértékben beavatkozik a gazdasági folyamatokba. Komoly tételt jelentenek nyugdíjak is, arányuk 8,8 százalékra rúg.

Az 57 százalék körüli foglalkoztatási ráta olyan mély strukturális problémát jelent, amin sem a válság előtt, sem utána nem tudtunk változtatni. A munkanélküliségi ráta nem túlzottan magas, de ennek magyarázata nem teljesen pozitív, hiszen itthon az állami alkalmazottak aránya jóval magasabb a V4-eknél, 22-23 százalék. A válság idején a munkaerőköltségek csökkentek, de a termelékenység így sem javult. Szerencsére - összefüggésben a termelékenységgel - a minimálbér szempontjából nem vagyunk a V4-élbolyban - azt kellene megértetni az országgal, hogy a minimálbér egy határon túli emelése kedvezőtlen a foglalkoztatás szempontjából - fogalmazott Bokros.