A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Pénteken egyeztettek a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) a pénztárgépek cseréjéről a piaci szereplők által delegált szakértők, elképzelhető ugyanis, hogy az átállásra megszabott határidők (május 1., türelmi idő június 30. és december 31.) nem tarthatók. A kereskedelem már a tavaly decemberi salátatörvénynél (a költségvetés módosítása szerint miniszteri rendelet szabályozza majd a NAV-hoz bekötött pénztárgépek cseréjét, így 95 milliárd többletbevétel folyhat a büdzsébe a kereskedelem fehéredése mellett) is szkeptikus volt, a február közepén megjelent rendelet után pedig egyértelművé vált, hogy a piaci alapon működő "pénztárgépfejlesztésre" (vagy -cserére) megszabott határidők finoman szólva is túlfeszítettek. (A pénztárgépek bekötése az egyik kulcseleme annak, hogy az idei hiánytervet tartani tudja a kormány. A szerk.)

Helyreigazítás

A hétfői, "Borul a pénztárgépcsere határideje?" című cikkünkben megjelent, "Pénteken egyeztettek a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) a pénztárgépek cseréjéről a piaci szereplők által delegált szakértők, elképzelhető ugyanis, hogy az átállásra megszabott határidők (május 1., türelmi idő június 30. és december 31.) nem tarthatók" mondatot tegnap cáfolta az NGM, közlése szerint nem volt ilyen egyeztetés.

Munkában a szoftverfejlesztők

A számítástechnikai háttérnek két problémával kell szembenéznie. A számítógépen alapuló gépeknél (idetartoznak a legnagyobb nemzetközi láncok, így diszkontok, hiperek és szuperek) mindenképpen hozzá kell nyúlni a szofverhez, ami anyavállalati szintű beavatkozást igényel. Olyan tranzakciókat (például a sztornózás, amire ugyancsak online lesz kíváncsi a NAV) is applikálni kell a rendszerbe, amelyek komoly programozást igényelnek. A fejlesztés több hetet vesz igénybe, nem beszélve a hosszú tesztidőszakról, ami az adóhivatal e célra üzembe állított rendszerében történne (bár utóbbi még fel sem állt).

Ez a munka alapvetően kisebb fejtörést okoz a fejlesztőknek, ám az anyavállalatok számítástechnikai fejlesztési üteme a leányvállalati igényekhez igazodik. Így van olyan magyar leány, amelyik legközelebb jövő év elején kapott lehetőséget arra, hogy emiatt belenyúljanak a konszernt kiszolgáló háttérprogramba. Ám ha lenne is a magyar pénztárgépcsere-ütembe passzoló időpont, a helyzetet nehezíti, hogy a NAV egyelőre csak arról nyilatkozott, milyen műszaki paramétereknek kell megfelelniük a gépeknek, arról nem (ez március 20-án várható), hogy mi maradhat átalakítással és mi az, ami biztosan nem.

Gondok a gépek körül

A másik probléma, ami ugyancsak a fejlesztőknek okoz fejtörést, hogy szükség lesz olyan, a pénztárgéphez csatlakoztatott hardverre is, ami "online-osítja" a rendszert, ezt pedig le kell gyártani és engedélyeztetni is kell. A hírek szerint négy-öt cég van, amelyik ugrásra kész a gyártásban (250 ezer pénztárgép működik, ebből 200 ezerhez kell hozzányúlni vagy cserélni.) A nyolc hónapos engedélyezési időszakot a jogszabály 15 napra rövidítette le, ám még mindig kérdés, hogy a gyártók képesek-e időben teríteni és engedélyeztetni az eszközöket, ráadásul mindezt a kereskedőknek hitelesíttetniük is kell.