Az államháztartás központi alrendszerének 2015. július végi halmozott hiánya 894,1 milliárd forintra teljesült. Ezen belül a központi költségvetés 953,7 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 36,7 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 22,9 milliárd forintot meghaladó szufficittel zártak - olvasható az NGM tájékoztatójában. Amint arról az előzetes adatok ismertetésekor beszámoltunk, a tényleges deficit már most elérte az egész évre tervezett hiányt.

Abban, hogy az áht-hiány nőtt az egy évvel korábbi 851,4 milliárdos deficithez képest, elsősorban az uniós források eltérő alakulása játszott szerepet. A fejezeti kezelésű előirányzatok uniós bevételei 276,9 milliárd forinttal maradtak el az előző évi bevételektől, mely egyrészt az évenként változó elszámolások különbségéből ered, másrészt pedig az Európai Unió Bizottsága által vizsgálat alá vont és egyeztetés alatt lévő tételek következménye, mely utóbbiak pénzforgalomban később realizálódnak. Ez azonban az uniós módszertan szerinti egyenleget nem befolyásolja, tekintve, hogy az év végéig esetlegesen meg nem érkező, de a Bizottságtól jogosan igényelt összegek bevételként elszámolhatók. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásai viszont 170,2 milliárd forinttal haladták meg az előző évi kiadásokat, mely a felfutó kifizetéseknek köszönhető.

Kapcsolódó

A 2015. július havi deficit 70,8 milliárd forintot tett ki, szemben az előző évi 37,7 milliárd forintos hiánnyal. Az eltérést főként a fejezeti kezelésű előirányzatok uniós bevételeinek az előző év júliusához viszonyított jelentős elmaradása okozta, melyek azonban később elszámolásra kerülnek.

Ezzel szemben az előző év júliusához képest lényegesen magasabban alakultak a társasági adóból, az általános forgalmi adóból, a jövedéki adóból, a személyi jövedelemadóból, valamint a szociális hozzájárulási adóból és járulékokból származó bevételek.

A 2015. évben is - hasonlóan az elmúlt évekhez - a kiadások és bevételek teljesülésének időben eltérő eloszlása miatt a hiány nagyságának lefutása nem
időarányos: az év első felében a kiadások meghaladják a bevételeket. Az uniós módszertan szerinti 2015. évi hiánycél továbbra is a GDP 2,4 százaléka - hangsúlyozza a közlemény.

Központi költségvetés

A központi költségvetés július végi halmozott bevételei az előző év azonos időszakához képest 59,9 milliárd forinttal alacsonyabb összegben alakultak, melynek
hátterében elsősorban a fejezeti kezelésű előirányzatok lényegesen elmaradó uniós bevételei állnak. Emellett kisebb összegben teljesültek a költségvetési szervek
bevételei, az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések, valamint a kamatbevételek is.

A központi költségvetés július végi halmozott kiadásai 137,2 milliárd forinttal teljesültek alacsonyabb összegben, mint az elmúlt év azonos időszakában. A két év
azonos időszakának összehasonlítását befolyásolta az a tény is, hogy tavaly május végéig került sor a helyi önkormányzatok adósságkonszolidációja keretében
68,6 milliárd forint törlesztési célú támogatás kifizetésére. Mindezen felül elmaradtak az előző évitől a garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási ellátásokhoz, a helyi
önkormányzatok támogatása, a lakásépítési támogatások, a társadalmi önszerveződések támogatása, a kezességérvényesítés kiadásai, a hozzájárulás az EU költségvetéséhez, valamint az egyéb kiadások is.

Kamategyenleg

A kamatkiadások 2015. I-VII. hónapban 744,1 milliárd forintot tettek ki, 21,5 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 169,0 milliárd forintos szintet értek el, 16,6 milliárd forinttal kevesebbet az előző évinél. A nettó kamatkiadás (575,1 milliárd forint) így összességében 4,9 milliárd forinttal lett kevesebb az előző év azonos időszakához képest.

Társadalombiztosítási alapok

A társadalombiztosítási alapok 2015. július végi 36,7 milliárd forintos szufficitje a Nyugdíjbiztosítási Alap 29,9 milliárd forintos, valamint az Egészségbiztosítási Alap 6,8 milliárd forintos többletéből tevődik össze. A 2014. év I-VII. hónapjában az alapok együttes többlete ennek közel 3,7-szerese volt. A különbség részben a bevételi oldalon jelentkezett, az alapok összes bevétele 38,6 milliárd forinttal alakult alacsonyabban az előző év azonos időszakához képest. Az elmaradás alapvetően a szociális hozzájárulási adóból és járulékokból származó bevétel növekedése következtében az előző év azonos időszakához képest jelentősen lecsökkent központi költségvetési támogatás (Egészségbiztosítási Alap) következménye. A kiadási oldalon viszont 2,1 százalékos növekedés következett be az egy évvel korábbi teljesítéshez képest. A kiadásokon belül a nyugdíjkiadások 41,8 milliárd forinttal haladták meg az előző év azonos időszakának kiadásait, amely a 2015. január 1-jétől megvalósult nyugdíjemeléssel függ össze. Növekedtek továbbá a gyógyszertámogatásra, a gyermekgondozási díjra és a táppénzre fordított összegek is.

Elkülönített állami pénzalapok

Az elkülönített állami pénzalapok I-VII. havi 22,9 milliárd forintot meghaladó többlete az előző év azonos időszakához képest kisebb lett. Az alapok összes bevételei
16,9 milliárd forinttal, kiadásai pedig 39,5 milliárd forinttal magasabb összegben alakultak az előző év azonos időszakához képest. A bevételek közül - többek között -
a Nemzeti Foglalkoztatási Alap egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapot megillető hányadából származó bevételei lettek magasabbak. A kiadások közül
elsősorban a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Start-munkaprogram kiadása, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap kiadásai teljesültek magasabban az
előző év azonos időszakához képest.