Nem tett le arról a szándékáról az Európai Bizottság, hogy - ahol indokoltnak tartja - kikényszerítse a villamos áram és a földgáz árszabályozásának megszüntetését, ha kell, akkor akár annak árán is, hogy az Európai Bíróság elé vigye az ellenszegülő tagállamokat. Ezt Klaus-Dieter Borchardt, a belső energiapiacért felelős igazgató közölte egy brüsszeli konferencián - írta a BruxInfo Energia Monitor nevű kiadványa.

Mielőtt azonban kötelezettségszegési eljárásokat indítana, a testület kétoldalú egyeztetések útján próbálja meggyőzni az érintett tagországokat arról, hogy fokozatosan számolják fel a szerinte a harmadik energiacsomag rendelkezéseivel ellentétes árszabályozási gyakorlatot.

Bizottsági források korábbi nyilatkozatai szerint a villamos energia kiskereskedelmi árának esetében Magyarország, Bulgária, Franciaország, Lengyelország, Lettország, Spanyolország, Szlovákia és Nagy-Britannia, míg a földgáz kiskereskedelmi árképzésénél Magyarország, Bulgária, Dánia, Franciaország, Írország, Lengyelország, Spanyolország és Szlovákia tart fenn kifogásolható gyakorlatot.

Günther Oettinger energipolitikai biztos levélben fejtette ki, hogy a Bizottság megítélése szerint fennállnak azok a körülmények, amelyek a háztartások és a kis- és középvállalkozások esetében lehetőséget adnak az árszabályozás fokozatos megszüntetésére és a piaci árakra való áttérésre.

A Bruxinfo beszámolója emlékeztet rá, hogy a sorrendben harmadik rezsicsökkentésre készülő magyar kormány álláspontja szerint ugyanakkor mindaddig nem lehet szó az árak liberalizálásáról, ameddig Közép-Európában sem jön létre a nyugat-európaihoz hasonló likvid gázpiac, a gázellátás nem lesz a jelenleginél diverzifikáltabb, és ameddig a belső energiapiac nem képes az olajozott működésre. A kormány szerint a központi árszabályozás nem akadálya a belső energiapiaci célok elérésének, és ezért nem is tervezi a közeli jövőben annak kivezetését.

Az igazgató szavaiból arra lehet következtetni, hogy a testület időt hagy a meggyőzésre és nem fog rövid távon kötelezettségszegési eljárásokat indítani. Az ilyen eljárások egyébként is elhúzódhatnak, és akár egy-két év is eltelhet, ameddig bírósági döntésig juthatnak az ügyek. Az tehát több mint valószínű, hogy a magyar választásokig a Bizottság részéről semmilyen jogi lépés nem várható, sőt azt követően sem még egy darabig.

Az új tagállamokban a háztartások teljes fogyasztásán (költésén) belül az átlagnál jóval magasabb az energia részaránya. Szlovákiában a legnagyobb, 16 százalékkal (vagyis a háztartások költségeik 16 százalékát rezsire költik), Romániában 13-14 százalék között, Csehországban, Lengyelországban és a három balti államban 10 százalék körül, míg Magyarországon 9 százalék körül volt az energia (vagyis a gáz, a villany, a fűtés és a folyékony és szilárd fűtőanyagok) részaránya 2012-ben a teljes fogyasztáson belül. Ezzel szemben a máltaiak fogyasztói kosarában még a 2 százalékot sem érik el az energiaköltségek, és Görögország, Luxemburg, Finnország, sőt Ausztria is 4 százalék körül van.

Alberto Pototschnig, az EU energiaszabályozó ügynökség, az ACER igazgatója arra sürgette a tagállamokat, hogy vegyék fontolóra a gáz- és a villanyszámla nem energia-összetevőjének - például a hálózati tarifák - csökkentését. Ez szerinte hozzájárulna a kelet- és a nyugat-európai fogyasztók közötti árrés szűkítéséhez, miután az előbbiek jelenleg jóval többet fizetnek ugyanazért az energiáért.