A Bruxinfo szerint a magyar kormány számára több pontban is kedvezően módosultak az elmúlt napokban azok az országspecifikus ajánlások, amelyeket az európai szemeszter keretében június 2-án tett a pénzügyminiszteri tanácsnak az Európai Bizottság.

Tavaly a magyar táborban különösen nagy riadalmat és frusztrációt keltett az ajánlásoknak az az egy mondata, ami lényegében megkérdőjelezte a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét. Ez a kitétel aztán magyar tiltakozásra kikerült a végleges ajánlások szövegéből.

A felpuhított változat egyik leglátványosabb eleme a büsszeli portál értesülése szerint, hogy a pénzügyminiszterek által pénteken jóváhagyandó, majd előbb a június végi Európai Tanács, illetve utána július 8-án a pénzügyminiszteri tanács által véglegesen elfogadandó országspecifikus ajánlásokban már nem jelenik meg közvetlenül az az igény, hogy Magyarország még idén a GDP közel 1 százalékának megfelelő költségvetési kiigazítást hajtson végre annak érdekében, hogy megfeleljen a Stabilitási és Növekedési Paktum előírásainak. A bizottság szakemberei ugyanis komoly kockázatát látták annak, hogy Magyarország eltávolodik a középtávú költségvetési céltól és nem lesz képes az elvárható mértékben faragni az államadósságból, amivel jövőre egy újabb túlzottdeficit-eljárás megindítását kockáztatná.

A magyar kormány sikerként könyvelheti el, hogy kiradíroztatott egy számot az ajánlásokból. A bizottsági ajánlásokban eredetileg csupán két tagállamnak, Magyarországnak és Olaszországnak javasolt számszerű fiskális kiigazítást a brüsszeli testület. Az érvényben lévő szabályok alapján éves szinten fél százalékos strukturális egyenlegjavítást kell felmutatniuk a tagországoknak, amennyiben viszont a bizottság úgy látja, hogy gyorsabb ütemben kell közeledni egy-egy kormánynak a középtávú célhoz, akkor tesz számszerű javaslatot. Miután az olasz papírból időközben eltűnt a szám, erre hivatkozva a magyar félnek is sikerült kigyomlálnia a szövegből a 0,9 százalékos kiigazítást, ami így csak a preambulumban szerepel, de nem lesz a hivatalos ajánlások része.

A közmunkaprogram esetében is puhította az elvárásait Brüsszel és a program mértékének csökkentése helyett már csak arra kéri a kormányt, hogy a program azon elemeit erősítse, amelyeknek köszönhetően valaki könnyebben kiléphet a rendszerből és visszatérhet a munkaerőpiacra. Az elnézőbb szöveg ellenére továbbra is fennáll a vita a kormány és a bizottság között a közmunkaprogrammal kapcsolatos elvárásokban.

Kikerült a magyar ajánlásokból az oktatás kapcsán a szegregáció szó, ami a Bruxinfo szerint csak a magyar ajánlásokban kapott helyet.

A bizottság a munkanélküli járadék 3 hónapon túl történő meghosszabbítására is kérte a kormányt, most viszont beéri azzal, hogy a kormány "vegye fontolóra" a jogosultsági időszak növelését.

A rezsicsökkentés (és az energia árszabályozás) visszafordítása helyett az energia árszabályozásának a befektetésekre és a verseny ösztönzésére gyakorolt hatásainak a felülvizsgálatát szorgalmazza a kormánynál.

A magyar üzleti környezet és a versenykorlátozó szektorális intézkedések bírálata is kevésbé nyilvánvaló az ajánlásokban, mint arra korábban számítani lehetett.

A mostani, jóval kevésbé konfrontatív szöveg mögött részben az húzódik meg, hogy a magyar kormány különböző szinteken nagy hangsúlyt fektetett álláspontjának kifejtésére és az érvelésre - írja a Bruxinfo. A hírportál ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy a bizottság is változtatott a hozzáálláson, és egyrészt már nem próbálja erőből átverni azokat a reformokat, amelyeknek úgy nincs is értelme, ha a tagállamok maguk sem hisznek bennük, másrészt a bizottság jelenlegi felállása már az utolsó hónapjait tapossa és nem látja értelmét annak, hogy nagyobb adok-kapokba belemenjen a tagállamokkal.