Brüsszel rárontott a magyarok egészségére

A magyar kormány újra síkra száll a magyar emberek egészségéért. Most épp azért, mert újabb kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen - derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményéből.
Napi.hu, 2016. április 28. csütörtök, 17:31

"A kormány a brüsszeli döntés ellenére kiáll a magyar emberek egészégének megőrzése mellett. A kommersz italokra, annak egészség károsító hatása miatt kivetett extra sarcot (a chipsadót) az Európai Bizottság megkérdőjelezte; kötelezettségszegési eljárást indított" - tette közzé az NGM közleményében. (A szöveget helyesírási hibákkal, változtatás nélkül közöltük - a szerk.)

Mint azt lapunknak brüsszeli források megerősítették, valóban indult eljárás Magyarország ellen, azaz a magyar kormány azt vette zokon, hogy az eljárás első lépéseként az Európai Bizottság egy felszólító levelet küldött, hogy két hónapon belül tegye meg az észrevételeit a jogszabályt ért kifogásokat illetően.

Az NGM közleménye szerint a bizottság kifogásolja az elmúlt év elején elfogadott szabályozást éppúgy, ahogy korábban a kommersz szeszes italokra vonatkozó extra jövedéki adóterhet vagy éppenséggel a dohánytermékek különadójának számító, a dohányipari vállalkozások által fizetendő egészségügyi hozzájárulását is.

Erre a bizottság által egyébként nem kommunikált lépésre "válaszul" született az NGM közleménye, amelyben arról biztosítja a magyar lakosságot, hogy "a kormány messzemenőkig elkötelezett a magyar emberek egészségének megőrzése, az egészséges táplálkozás elősegítése iránt. Ezért alkotta meg 2011-ben az egészségkockázatot jelentő termékek adóját, a népegészségügyi termékadót, közkeletű elnevezéssel a chipsadót."

Továbbá hangsúlyozza a szaktárca, hogy ugyanezen megfontolások vezették az Országgyűlést akkor is, amikor 2015. január 1-jén kibővítette a népegészségügyi termékadó-köteles termékek körét az úgynevezett alkoholos italokkal, mely főképp az úgynevezett kommersz szeszeket terheli.

A bizottság kifogásai ellenére a magyar kormány álláspontja az, hogy a kérdéses szabályozás nem diszkriminatív és nincs protekcionista (hazai termékeket védő) hatása sem - szögezi le az NGM.

Mi is a baj konkrétan?

Ugyanakkor uniós forrásoktól megtudtuk, hogy a bizottság kifogása konkrétan az a 2015 január 1-től hatályba lépett adóval kapcsolatban, hogy azt úgy terjesztette ki a magyar kormány szeszes italokra, hogy a gyümölcspárlatot (például pálinka), valamint az adalékanyagot nem tartalmazó, legalább 7 gyógynövény felhasználásával készült italokat (például Zwack Unicum) kivette a megsarcolandó termékek közül. Mivel utóbbi két termékkategóriában dominánsak a hazai termékek, a bizottság szerint ez így a hazai termékeknek biztosít előnyt, azaz sérti az uniós jogot (EMUSZ 110. cikk), amely tiltja a diszkriminatív és protekcionista belső adókat.

Az Európai Bizottság - úgy tudjuk - már 2014 decemberében érdeklődött a magyar kormánynál az adó ügyében, amelyre a magyar kormány 2015 februárjában annyit válaszolt, hogy a módosított törvény a megítélése szerint összhangban van az uniós joggal. A bizottság viszont a jelek szerint továbbra is úgy látja, hogy a törvény sérti az előbb említett uniós jogszabályt.

Ami a közleményből kimaradt

Ugyanakkor úgy tudjuk, hogy a bizottság megszünteti a kötelezettségszegési eljárást a pálinkaadót illetően Magyarország ellen, miután a 2016. január 1-től érvényes jogszabály, mely szerint újra adóköteles lett a pálinkafőzés - azaz literenként 700 forintos adót kell fizetni a párlatokra - már összhangban van az uniós jogszabályokkal. (Az ügy előzménye egyébként, hogy a második Orbán-kormány a házi főzést adómentessé tette, ám az Európai Bizottsággal szemben alulmaradt a kormány az Európai Bíróságon.)

HOZZÁSZÓLÁSOK