Az adóhatóság a bírságolási gyakorlatát úgy alakította ki, hogy biztosítja az eljárás átláthatóságát és a szubjektív elemek kizárását − olvasható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) most nyilvánosságra hozott útmutatójában, amelyben mintegy 50 oldalon taglalják az adóhivatal bírságolási gyakorlatát. Az elvek szintjén a bírságolás célja a jogszabályok egységes érvényestése, illetve értelemszerűen preventív jelleggel így is a szabályok betartására ösztönzik az adózókat. A vizsgálatok során az adóhatóság köteles az adózó javára szóló követelményeket, bizonyítékokat feltárni és azokat azonos súllyal figyelembe venni a bírság kiszabásakor.

Adóbírságot akkor vethet ki a NAV, ha az adózó terhére adóhiány írható vagy a vizsgálat jogosulatlanul felvett támogatást, jogosulatlan adó-visszaigénylést, illetve -visszatérítést tárt fel. Az adóbírság alapja a feltárt adóhiány − ugyanakkor magánszemély számára nem állapítható meg adóbírság, ha a hiány nem az ő, hanem munkáltatója téves vagy valótlan adóigazolása miatt keletkezett. Az adóbírság mértéke az adóhiány, illetve a jogosulatlanul igénybe vett támogatás legfeljebb 50 százaléka. Abban az esetben, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok meghamisításával függ össze, a bírság mértéke akár az adóhiány 200 százalékára is rúghat − a 2012 januárja után elkövetett cselekmények esetében −, ezt megelőzően 75 százalék volt a plafon. Az adóbírság megállapítása után már nagyon nehéz változtatni − a vizsgálat során lehet jó pontokat szerezni −, ugyanis az egyszer már kiszabott bírságot csak kivételes esetekben lehet mérsékelni.

A kisiparosokon hamarabb megkönyörül a NAV

A bírságalap 50 százalékánál kisebb büntetést is csak bizonyos esetekben szabhat ki a NAV: csökkenthető vagy teljes mértékben el is engedhető a bírság abban az esetben, ha az NAV elismeri, hogy az adózó vagy képviselője a tőle elvárható körültekintéssel járt el. A magyar jogrendszer zsinórmértéke az "általában elvárható" magatartás, ezen túlmutat a "tőle elvárható magatartás", de mindig az egyedi ügy az irányadó. Nem mérsékelhető a bírság a 200 százalékos szabály esetében, vagyis a könyvek meghamisításával, csalással keletkezett az adóhiánynál.

Mérlegeléskor az adózó javára írható körülmény lehet az adózási gyakorlat hiánya (egy évnél fiatalabb a cég vagy először adózik), illetve ha olyan új jogszabály-elvétésről van szó, amellyel kapcsolatban még nem alakult ki joggyakorlati. Ugyancsak számíthat az adóhatóság elnézésére az "egyszerű tevékenységet", például kisipari tevékenységet folytató magánvállalkozás. Nem írható az adózó javára az olyan elvárt vagy természetes körülmény, mint az adó határidőre való bevallása és befizetése vagy épp az ellenőrzés során az aktív közreműködés. Az adózó terhére róható körülmény, ha többször volt büntetve vagy több éve hatályban lévő rendelkezést hagyott figyelmen kívül.

Három éves tiszta előélet segíthet

A mulasztási bírságnak vissszatartó erejűnek kell lennie − szögezi le az útmutató. A mulasztási bírság kiszabása nem automatikus, az első mulasztók esetében az adóhatóság mellőzheti a tényleges bírságot − ilyenkor még csak egy felszólítás érkezik. Ilyen esetek között említi a NAV a bevallások vagy a bejelentési kötelezettség elmulasztását. A figyelmeztetés nem kötelessége a NAV-nak az első mulasztók esetében sem − ezt nem írja elő jogszabály, csupán az önkéntes jogkövetés egyik eszközének tekintheti az eljáró hatóság. Jó tudni, hogy a NAV értelmezésében az minősül első mulasztónak, aki három éven belül először feledkezik meg egy kötelezettség teljesítéséről. A felszólítás postai levél vagy akár telefonos figyelmeztetés keretében is érkezhet.

Amennyiben az előzetes figyelmeztetés az adott ügyletben nem lehetséges, úgy az első mulasztó esetében a bírság mértéke a maximum bírság 20−30 százaléka lehet, a második mulasztási bírság esetében már a plafon 50−75 százalékára is rúghat a büntetés. A nem első mulasztók esetében nem megy értesítés, hanem egyből a maximális bírság 50−75 százalékát szabják ki. Egyes kiemelt esetekben − be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, a számla-, illetve nyugtaadási kötelezettség elmulasztása − már első alkalommal kiszabható a bírság maximuma, ha az adózó adóelkerülő magatartása egyértelműen bizonyítható (például tartós működés ellenére nincs pénztárgép). Több − egymás melletti − mulasztásnál, például késedelmes és hibásan benyújtott bevallás esetében csak a késedelem honorálható bírsággal, ugyanakkor egy határozatban több tényállás miatt is kiszabható bírság.