Brutális hiányról adott hírt az NGM

Októberben 181,9 milliárd forint pénzforgalmi hiánnyal zárt az államháztartás központi alrendszere, így az október végi halmozott hiány 1418,2 milliárd forintot tett ki - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) előzetes adatok alapján. Bár az elmúlt 15 évben messze ez a legnagyobb 10. havi deficit, a szaktárca szerint a kiadások és a bevételek a "tervezettek szerint alakulnak" és a 2,4 százalékos hiánycél is "biztonsággal teljesíthető".
Szabó Zsuzsanna, 2017. november 7. kedd, 12:33

Az idei év első tíz hónapja alatt a központi költségvetés 1491,9 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 49 milliárd forintos hiánnyal zártak, az elkülönített állami pénzalapok pedig 122,7 milliárd forintos többletet értek el. A havi hiány októberben 181,9 milliárd forint volt - közölte az NGM. Ezzel az év első 10 hónapjában már 120 százaléknál jár az éves pénzforgalmi hiány. A Portfolio.hu gyűjtése szerint 2002 óta a legnagyobb 10. havi hiánynak számít.

Az NGM az október végi egyenleg kapcsán - az elmúlt hónapokhoz hasonlóan - a "növekvő uniós kifizetésekre" hívja fel a figyelmet, amelyek idén már elérték az 1702,3 milliárd forintot. Ugyanakkor a szaktárca közleményéből kiderül, hogy ezeket a kormány továbbra is főként a költségvetésből finanszírozza, hiszen e megelőlegezett kifizetésekből az Európai Unió átutalásai alapján eddig mindössze 326 milliárd forint elszámolása történt meg.

Óvatos a kormány

Emögött részben az áll, hogy a magyar hatóságok alig küldenek ki számlát Brüsszelbe, márpedig Brüsszel csak olyan számlákra fizet, amelyek mögött teljesítés is van. Részben pedig arra is fogható, hogy új, szigorúbb szabályok vannak már a 2014-2020-as uniós ciklusban, így a kiküldött számlák tartalmára (azok kifogástalan minőségére) nagyobb hangsúlyt helyeznek a magyar hatóságok. Évente kell ugyanis pénzügyi elszámolást végrehajtani Brüsszellel, ami azt jelenti, hogy ha a június 30-ig kiküldött fejlesztési számlákban hibát talál az Európai Bizottság, akkor nettó korrekciót alkalmazhat, ami forrásvesztést okozhat az országnak. Július elseje óta viszont már új pénzügyi év zajlik, azóta már elég sok idő eltelt, a magyar hatóságok pedig július 31-ig jelezték a 2,4 milliárd eurós idei forráslehívási tervet a bizottság felé a magyar hatóságok.

A fent említettekre már a Portfolio.hu is felhívta a figyelmet, azonban a portál szerint a magyar kormány óvatosságát - egyéb más lehetséges okok mellett sem - magyarázza teljesen.

Az NGM ugyanakkor a jelenlegi közleményében - a korábbiakhoz hasonlóan - kiemeli, hogy az előlegek költségvetési finanszírozása az uniós módszertan szerinti hiányt csak kis részben érinti és a 2,4 százalékos hiánycél "biztonsággal teljesíthető".

Miből jön pénz?

A bevételek között jelentős nagyságrendet képviselnek többek között az általános forgalmi adóból (áfa) és a személyi jövedelemadóból (szja), továbbá a biztosítottak által fizetett nyugdíj-, egészségbiztosítási, illetve munkaerő-piaci járulékból származó befizetések. Ezek összege az előző évhez viszonyítva nőtt úgy, hogy háttérében nem adóemelés áll, hanem a foglalkoztatottak számának jelentős bővülése, hiszen ma Magyarországon 4,45 millió ember dolgozik, azaz 741 ezerrel többen, mint a 2010-es kormányváltáskor, ezzel párhuzamosan a munkabérek szintén növekednek - emeli ki a tárca a közleményében.

HOZZÁSZÓLÁSOK