Augusztushoz viszonyítva a fogyasztói árak 0,4%-kal emelkedtek - tette közzé legfrissebb számait a KSH. A havi infláción belül az élelmiszerek ára 0,6%-kal nőtt. Áremelkedés következett be a liszt (9,4%), a sertéshús (3,5%), a baromfihús (2,5%), a tojás (2,3%), a sajt (1,9%), a szalámi, szárazkolbász, sonka (1,7%) és az étolaj (1,2%) esetében. Árcsökkenés volt megfigyelhető a csokoládé, kakaó (2,6%) és az idényáras élelmiszerek, azaz a burgonya, friss zöldség, gyümölcs (0,6%) esetében. A főcsoportok közül a ruházkodási cikkek árai emelkedtek a legnagyobb mértékben, 1,4%-kal, a szezonváltás következtében. Az átlagot meghaladó mértékben emelkedett a szeszes italok, dohányáruk (1,3%), illetve az egyéb cikkek (1,1%) ára is. Ez utóbbin belül a járműüzemanyagok ára 2,8%-kal nőtt. Árcsökkenés volt megfigyelhető a háztartási energia (0,5%), a tartós fogyasztási cikkek (0,2%) és a szolgáltatások körében (0,1%).

12 hónap alatt, 2011. szeptemberhez viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 7,5%-kal emelkedtek. Ezen belül jelentősen nőtt a tojás (33,8%), a sertészsiradék (24,3%), az idényáras élelmiszerek (22,2%), a csokoládé, kakaó (17,1%), és a sertéshús (13,0%) ára. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 15,6%-kal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára. Szintén átlag felett, 8,6%-kal nőtt az egyéb cikkek ára, ezen belül a járműüzemanyagok 15,7%-kal drágultak. A háztartási energia átlag alatti 5,6%-os áremelkedésén belül a palackos gáz 8,9%-kal, a vezetékes gáz 7,4%-kal drágult. A szolgáltatások esetében 4,5%-os volt az áremelkedés mértéke, ezen belül a szemétszállítás 7,9%-kal, a csatornadíj 5,2%-kal drágult. A ruházkodási cikkek szintén átlag alatt drágultak (2,5%), míg a tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,0%-kal kellett kevesebbet fizetni, 2011. szeptemberhez képest.

A Napi Gazdaság előzetes elemzői konszenzusa 6,2 százalékos pénzromlást jelzett szeptemberre, míg az év végéig 5,7-5,8 százalék környékére várták a szakértők az árindexet, köszönhetően az egyszeri hatások lassú, de fokozatos kiesésének. Az elemzők szerint a jövő évi átlag így is jelentős mértékben meghaladja majd a jegybank 3 százalékos célját. A konszenzus szerint 4,125 százalékos lesz az átlagos fogyasztói árindex 2013-ban, mindez viszont nem fogja megakadályozni a monetáris tanácsot, hogy folytassa kamatcsökkentési ciklusát. Számítások szerint a most közzétételre kerülő szeptemberi év/éves szám jelentheti az idei csúcsot a fogyasztói árindexben: az utolsó negyedévben 6 százalék alá, decemberre akár 5 százalék közelébe kerülhet az index, majd jövőre tovább folytatódhat a dezinfláció. Jelen állás szerint az adóemelések, illetve élelmiszerárak (és egyéb költségsokkok) jelenthetik a legnagyobb kockázatot. A monetáris politika leginkább az inflációs várakozásokat befolyásolhatja, de a döntések hátterében rövidtávon még feltehetően nagyobb súllyal esnek latba a növekedés-ösztönzéssel, illetve a kockázati prémiummal kapcsolatos megfontolások.

A monetáris politika ugyan egyre kevésbé tartja szem előtt az inflációs célt, ennek ellenére a mai adat nyomán októberben egy pihenőt beiktathat a Monetáris Tanács a sokat támadott kamatcsökkentési ciklusban - mondta korábban lapunknak egy szakember, aki azért hozzátette, hogy a döntés függ a nemzetközi hangulat és az ország-kockázati felár alakulásától is, amennyiben ismét csak ezt veszi figyelembe a tanács, úgy nem elképzelhetetlen a további lazítás októberben sem.