Már a bennfentesek sem biztosak benne, hogy tartható a 2020-as magyar megújulóvállalás a jelenlegi feltételek mellett − így foglalható össze a szakmai szövetségek véleménye. A magyarországi megújulóenergia-támogatási rendszer (Metár) indulására már "a határon vár" több jelentős beruházás is. Hoffmann László, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság elnöke szerint például 1500 megawatt szélerőmű-kapacitás vár a beruházási döntés meghozatalára, ezek a mai kötelező átvételi (kát) árak mellett is gazdaságosan megépíthetőek. A kát-rendszert váltó Metár indulását azonban a szaktárca már többször elcsúsztatta, azt sem tudni, milyen fázisban van az uniós notifikációs eljárás, és csak remélni lehet, hogy meglesz a januárra ígért start. A szélenergia területén 2006 óta nem volt eredményes kapacitástender, pedig a meglevő 330 megawatt teljesítményen felül közel ugyanennyi a jelenlegi hálózati körülmények között is telepíthető lenne a rendszerbe, a kát-ból kikerült egységek pedig a paksi atomerőmű termelési árához hasonlóan 15-16 forintért képesek értékesíteni egy kilowattóra áramot.

A befektetők komplett tervekkel rendelkeznek, ám a környező országokba viszik a projekteket, többek között a naperőműveket, mert kiszámíthatatlan a politikai háttér − tette hozzá Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke. A szakma a fő problémának azt tartja, hogy bár a vonatkozó stratégiai dokumentumok megszülettek, a gyakorlati szabályok hiányoznak, így a megújuló energia részaránya tavaly után idén is csökken.

A gáz lehet az áram közlekedési alternatívája

A megújuló energiaforrások közlekedési felhasználásának értékelése során vált egyre inkább szükségessé az úgynevezett életciklus-értékelés − fogalmazott Domanovszky Henrik, a Magyar Gázüzemű Klaszter Egyesület elnöke, aki szerint az elektromos autókkal szemben ma már életképes alternatíva a gázhajtás, ez az energiahordozó rendelkezésre áll akár a teljes magyarországi olajfelhasználás kiváltására. Ha az a cél, hogy a földgázzal elérhető mintegy 20 százalékos széndioxidemisszió-csökkentésen túl a nulla közelébe essen vissza az üvegházhatású gázok kibocsátása, erre a legjobb módszer a biogáz.

A hagyományos energiahordozók versenyképességi mutatóinál csak a megújulóké rosszabb − hangsúlyozta Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója, aki szerint a Metár késésének alapvető oka, hogy "nincs rá pénz". A 2020-as − önként megemelt − magyar megújulórészarány-válllalás a GKI Energia számításai szerint 3-5 forinttal növelné meg az áram felhasználói árát. A szélerőművek beruházási igénye fajlagosan megegyezik az atomerőművekével, a hazai és a külföldi gyártás, illetve szolgáltatások aránya pedig − szintén hasonlóan a nukleáris létesítményekhez − 25−75 százalék. Hegedűs túlzónak tartja a megújuló energetika munkahelyteremtő hatásával kapcsolatos kormányzati várakozásokat − a szakmai szövetségek szerint pedig ezzel az a fő baj, hogy igazából "nem létezik" megújulóipar Magyarországon.

Az áht-t is erősítenék a bányászok

A bányászszakma aktívan ki akarja venni a részét a gazdasági fellendülésből, ám ehhez az ágazat helyzetén is javítani kellene − hívta fel a figyelmet Zoltay Ákos, a Magyar Bányászati Szövetség ügyvezető főtitkára. Ez megfelelne a valódi értékteremtő ágazatok helyzetbe hozására vonatkozó politikai szándéknak, az importfüggőség mérséklésével pedig az államkassza terhei is csökkenhetnének. Napjainkban Magyarország szénhidrogén-fogyasztásának csak mintegy 18 százalékát fedezzük hazai kitermelésből, noha összesen 3258 millió tonna fekete- és barnaszén, valamint lignit gazdaságosan kitermelhető lenne. A szénbányászat korlátai között a Natura 2000-es környezetvédelmi tiltásait, az üvegházgáz-kibocsátás mérséklésének túlértékelését, illetve a kvótakereskedelmet jelölte meg Zoltay, aki szerint mindez nem más, mint "a világ, illetve Európa gazdasági újrafelosztásának eszköze".